Tóth Péter: Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1601-1620, 1631-1641. - Vas megyei levéltári füzetek 5.

Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei 1601-1620

— továbbá, hogy az elzálogosított jószágoknak a már oly sokszor elhatározott visszakebelezését rögtön és minden halogatás nélkül, tudniillik még az országgyűlés időtartama alatt valósítsák meg az arra kirendelt biztosok; — végül, hogy tekintet nélkül a mondott uradalmak visszakebelezésére, végeztessék el azoknak a határoknak a kiigazfttatását, amelyek ezen elzálogosított uradalmak az egyik részről, a másik részről pedig Vas vármegye között húzódnak, amelyekről hosszú időn keresztül oly sok vita folyt és amelyek még most sincsenek kijelölve. 1469. (1.427.) Mivel azoknak a kóborló és csavargó hajdúknak, illetve más gonosztevőknek a távoltartása végett, akik nem riadnak vissza a zsákmányolástól, lopástól és rablástól, valamint egyéb gonosztettektől, igen fontos a Rába folyó gázlóinak és átkelőhelyeinek, különösen a titkosoknak a szemmel tartása és őrizete, ezért a vármegye közönsége a következő határozatot hozta: minden egyes porta köteles egy jól felfegyverzett gyalogos katonát kiállítani és azt az országgyűlés végeztéig, illetve az azt követő megyegyűlésig fenntartani. E katonák a mostani naptól számított nyolcadik napon kötelesek Hfdvég possessióban megjelenni, ahol az alispánok és a szolgabírák szemlét fognak tartani fölöttük, majd elosztják és elvezényelik őket azokra a helyekre, ahová a szükség parancsolja. 1470. (1.427.) Ami a kóborló hajdúk által használni szokott titkos gázlókat illeti, a vármegye közönsége elrendelte ezeknek az eltorlaszolását, s úgy határozott, hogy az alispánok és a szolgabírák által készítendő kivetés szerint minden, az ilyen gázlók szomszédságában fekvő település lakosai Áldozócsütörtökön (május 9-én) és az azt követő napokon kötelesek lesznek ezt a feladatot elvégezni. 1471. (1.427-428.) Amint azt korábban is megtették, a vármegye főurai és nemesei a főispán úr megkeresésére most is felajánljanak Sárvár oppidum sáncának az építésére és kijavítására a Guary Miklós és Zichy Benedek járásában lévő összes porta után egy-egy gyalog munkást, akik egy hetet fognak dolgozni attól a naptól fogva, amelyet számukra telekesi Török Ferenc (egregius), Sárvár várának a kapitánya számukra megjelöl. 1472. (1.428.) Mivel köztudott dolog, hogy Terestyénfalva possessio földesurai és jobbágyaik, azaz az ott való lakosok nem rendelkeznek elegendő erővel ahhoz, hogy fenntartsák és építsék a határukban, a Kőris nevű folyón lévő hidat, ezért a vármegye közönsége a segítségükre rendelte Újfalu, Szentivánfalva és Kövesd possessiók lakosait, akik az ország törvényeinek és a megye rendelkezéseinek megfelelően, a szokásos büntetés terhe alatt tartoznak ezt a munkát elvégezni. 1473. (1.428.) Némelyek azt mondják, hogy a királyi út, vagyis országút Rum oppidum hídján túl, a Rába erdeje nevű erdőben már rendkívüli módon sáros, s így sok kárvallást és veszedelmet okoz az utasembereknek, ezért a vármegye közönsége elrendelte, 163