Tóth Péter: Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1601-1620, 1631-1641. - Vas megyei levéltári füzetek 5.

Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei 1601-1620

A vármegye közönsége a következő ítéletet hozta ebben a perben: a két alperes a következő törvényszéki ülésen külön-külön tegyen esküt ártatlanságára, mégpedig Czigány Mihály 25 nemes személlyel, a másik alperes pedig 20 nem nemes személlyel együtt, s ezek az esküt tévő emberek valamennyien jó hírű és tisztességes személyek legyenek. 1347. (I. 375.) A vármegye közönsége a következő statútumot alkotta: az ország törvényeiben foglaltaknak megfelelően a főkapitány és a főispán úr, illetve az alispánok szabadon elfoghatják és megbüntethetik azokat a nem nemes személyeket, szervitorokat és jobbágyokat, akik gonosztevők, vagy akik ilyesfajta gonosztevőket rejtegetnek, anélkül, hogy földesuraiktól erre engedélyt kellene kérni, bárkik is legyenek ezek a földesurak. VAS VÁRMEGYE KÖZGYŰLÉSE 1613. szeptember 2. (f. II. p. fest. Aegidii abbatis), Szombathely 1348. (I. 376.) A közgyűlésen személyesen jelen volt tisztelendő Naprágyi Demeter (illustrissimus) kalocsai érsek és győri püspök, míg más főurak a megfelelő megbízólevelekkel ellátott követeik által képviseltették magukat. 1349. (1.376.) A közgyűlés előtt felolvastatott a nádorispán úr két rendbéli parancslevele, amelyek közül az egyik Biccse várában, augusztus hónap 3. napján, a másik pedig Nagyszombatban, augusztus havának 14. napján kelt. Mindkét levél tárgya a következő: mivel a keresztény vallás közellensége, a török Bethlen Gábor praktikáitól és cselszövéseitől indíttatván minden módon arra törekszik, hogy Erdélyországot, ezt a Magyarországgal szövetséges tartományt néhány szomszédos várral — tudniillik Lippával, Jenővel és másokkal — együtt a maga számára megkaparintsa, ezért az erdélyi fejedelem a minap megkötött szövetségben foglalt kötelezettségekre hivatkozva, segítséget és segédcsapatokat kér. Ennélfogva a nádorispán úr elrendeli, hogy a vármegye írjon össze egy bizonyos számú katonaságot, lovasokat és gyalogosokat egyaránt, s e katonák számának megfelelően a segítségadás könnyebb teljesítése érdekében vessen ki adót, mégpedig egy lovas után 5 forintot, egy gyalogos után 3 forintot. 1350. (1.376-377.) A vármegye közönsége a nádor parancslevelére a következő választ határozta el: jóllehet minden főúr és nemes eleget akarna tenni annak, ahogyan köteles is, mivel azonban az ellenség a megye szomszédságában székel és tart fenn erős várakat, olyannyira, hogy a vármegye fele része az uralma alá is került; továbbá, mivel az ellenség nem tudni, mely okokra nézve újból portyákat indít, a nemes és nemtelen lakosságot pusztítja vagy rabságba hurcolja, a falvakat megrohanja és felprédálja — mivel 132