Tóth Péter: Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1601-1620, 1631-1641. - Vas megyei levéltári füzetek 5.
Bevezetés
BEVEZETÉS A Vas Megyei Levéltár 1986-ban csatlakozott a kezdeményezéshez, amelynek célja az Országos Tudományos Kutatási Alap anyagi támogatásával, valamint a Művelődési Minisztérium Levéltári Osztályaszakmai irányítása alatt az 1711 előtti vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvek egységes szempontok szerinti kiadása volt. Ennek eredményeképpen Vas megye 1989-ben megjelentette Vas vármegye fennmaradt közgyűlési jegyzőkönyveinek első kötetét, amely az 1595-1600. évek között tartott megyegyűlések (közgyűlések, részgyűlések, törvényszéki ülések, pecsételőszékek, stb.) tárgyairól készített tartalmi kivonatokat foglalta magába. 1991-ben az Országos Tudományos Kutatási Alap új pályázatot írt ki a történeti alapkutatások támogatására, melyet a Vas Megyei Levéltár a Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltárral közösen el is nyert. A két intézmény által vállalt munka célja a négy történelmi vármegye Vas, Győr, Sopron és Mosón jegyzőkönyveinek a kiadása. A választást az a tapasztalat indokolta, hogy a négy törvényhatóság a XVI-XVII. században igen szoros kapcsolatban állott egymással és Zala vármegyét is ideszámítva — e megye jegyzőkönyveinek a feldolgozása ugyancsak folyamatban van — az egész területnek nagyon hasonló volt a sorsa: mint a királyi Magyarország nyugati (Dunán inneni) végvidéke, tulajdonképpen védőpajzsul szolgált a török ellen az osztrák tartományok számára. Jelen kötet a már megindult munka folytatása: Vas vármegye fennmaradt jegyzi* könyvei első kötetéből az 1601-1620, a II. kötet első részéből 1631-1641 évek m&g ,gyűléseinek anyagát tartalmazza. Az évszámokból kitűnik az 1621-1630 közötti évtizt hiánya. Ennek anyaga elveszett, vagy ismeretlen helyen lappang. A feldolgozott anyagot tartalmi-formai szempontból már minősítettük a regeszták első kötetének bevezetésében; a második kötetről is elmondhatjuk, hogy eredeti tisztázat, a nyelve pedig túlnyomórészt latin. Létrejöttének a körülményeiről az első fólión olvasható bejegyzések nyújtanak tájékoztatást, amelyekről azért nem készítettünk regesztákat, mert nem képezik megyegyűlések tárgyait. Az első oldalon a következőket olvashatjuk: "Vas vármegyének az Úr 1632. esztendejében írni kezdett jegyzőkönyve, amidőn a főispáni hivatalt méltóságos Nádasdy Pál úr, Fogaras földjének örökös grófja, Vas vármegye örökös főispánja, aranysarkantyús lovag, királyi főpalotamester, Magyarország Dunán inneni részeinek és a Kanizsával szemben fekvő végváraknak fő- és ezredeskapitánya, ő szent császári és királyi felség belső tanácsosa látja el szerencsésen, az alispáni hivatalt nemzetes pölöskei Ördögh Simon úr, ugyanazon végvár kapitánya és felsőkáldi Káldy Ferenc úr, aranysarkantyús lovag viseli, a vármegye esküdt jegyzője nemzetes Kürthy István úr, ő szent cs.íszárr"és királyi felség tanácsosa és jelenlétének a törvénykezésben a helytartója, az ugyanebben az időszakban megválasztott és kinevezett szolgabírák pedig Zichy Mihály, Szarka Mihály, Csányi György és Pottyondy Ferenc." — A második oldalra írott szövegből kiderül, hogy a vármegye főbb birtokosainak az egyike, Telekesi Török János aján3