Előadások Vas megye történetéről - Vas megyei levéltári füzetek 3. (Szombathely 1990)
Vonyó József : Báró Roszrier István politikai pályája a második világháború kezdetéig
szer híve. Eltért azonban a korábbi gombosi koncepciótól abban, hogy a kormánypárt révén nem az egész társadalmat kívánta tömöríteni, hanem csak "a hasonló mentalitású pártok öszszefogására" gondolt.^ 1938 végén a kormánypártban bekövetkezett szakadást követően -egy évvel korábban hangoztatott véleménye szellemében- a NEP képviselőjeként részt vett azokon a tárgyalásokon, amelyek a NEP és a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt további együttműködését, a fővárosban pedig a két párt egyesülését eredményezték.** Ezzel viszont azt is deklarálta, hogy Imrédyt követi, elfogadja a kormányfő tervét a rendeleti úton való kormányzás bevezetésére, támogatja őt a totális kormányzati módszerek meghirdetésében és a német orientáció erősítésében.^ A nyilvánosság előtt megfogalmazott meggyőződését más területen is tettekkel igazolta. 1938 őszén, a felvidék katonai megszállása során -rokkantsága ellenére- önként jelentkezett arcvonalbeli katonai szolgálatra.^ Gömbös halála után tehát Roszner politikai állásfoglalásai és tettei további jobbratolódást, ilyen irányú radikalizálődást mutattak. Ez azonban nem eredményezte sem a hitleri módszerek elfogadását, sem a nyilasok törekvéseinek igenlését. Feljegyzést készített Ottó Braunnal folytatott beszélgetéseiről. E dokumentum arról tanúskodik, hogy jónéhány sarkalatos kérdésben <a zsidókérdés megoldása, a hatalom és a nép viszonya, a német-magyar kapcsolatokban érvényesítendő érdekek) véleménye jelentősen eltért a Harmadik Birodalomban érvényesülő politikai elvektől. Ezek közé tartozott a magyarországi nemzetszocialista típusú pártok megítélése is. Roszner -aki 1935-ben és 1939-ben többek között nyilas képviselővel szemben nyerte el mandátumát- elítélően nyilatkozott Szálasi követőiről. A Braunnal folytatott beszélgetés során velük szemben -végső megoldásként- a fegyveres leszámolást is lehetségesnek tartotta." Roszner politikai pályájának 1939-ig történő vázlatos áttekintése azt bizonyítja, hogy a fiatal arisztokratát katonatiszti múltja, a háborúban és a forradalmak idején szerzett tapasztalatai, ezek hatására kialakult szélsőjobboldali politikai gondolkodása, nem utolsó sorban agrárérdekeltsége és 161