Előadások Vas megye történetéről - Vas megyei levéltári füzetek 3. (Szombathely 1990)
Tilcsik György : A liberális és konzervatív erők küzdelme Vas megyében az 1843/44. évi országgyűlésre szóló követutasítás kidolgozása kapcsán
ságaihoz, amelyben rámutatott, hogy az illír irodalom ápolására és terjesztésére alakult kör olyan párttá fejlődött, amelynek tevékenysége már veszélyes a magyar koronára. Ezért Vas felszólította a megyéket és a szabad királyi városokat, hogy ezen irányzat visszaszorítására fogjanak össze, A megyei kongregáció ugyanakkor a túrmezei nemeseket levelében biztosította rokonszenvéről, és tájékoztatást adott arról, hogy az őket ért sérelem orvoslására Vas megye milyen lépéseket tett. 25 Nem sokkal ezt követően, 1842. augusztus 23-án került sor a már régóta esedékes tisztújítás megtartására Vasban. Ez a liberálisok sikerével zárult, hiszen a legfontosabb posztokra az ő jelöltjeik kerültek. Az első alispán Békássy Imre, a másodalispán Széli József, a főjegyző Bezerédy László, az aljegyző Szabó Miklós és Hrabovszky Zsigmond lettek, míg főügyésszé Berzsenyi Miklóst választották.^ Vas megye 1842. november 7-ére összehívott közgyűlése a még az 1840. augusztus 3-án hozott határozatával huszonnégy tagúra bővített és állandóvá tett, az országgyűlési követutasítások kidolgozásával megbízott választmányát utasította, hogy mihamarabb Aezd je meg a közelgő diétán várhatóan napirendre kerülő kérdések áttekintését, és e célból meghagyta, hogy a választmány 1843. január 9-én és azt követő napokon tartson üléseket. 2 '' A közgyűlés egyúttal a járási fő- és alszolgabírák feladatává tette, hogy a megye ezen döntését járásukban tegyék közhírré, minthogy az országgyűlési választmány "...ülései nyilvánosan tartatván, ebbeni megjelenéstől senki kirekesztve nincs. "28 A megyei közgyűlés ezen döntése alapján az 1843. január 9-én kezdett ülésein az első alispán, Békássy Imre elnöklete alatt az országgyűlési választmány lényegében a kor összes fő kérdését megtárgyalta, és ennek nyomán egy negyvennyolc, az átfedések miatt valójában azonban negyvenöt pontból álló előterjesztést készített, melynek kimunkálása során -mint arról a későbbiekben szó lesz- minden kétséget kizáróan felhasználták, és bizonyos mértékig alapnak is tekintették a megyéjében végülis elvetett szatmári 12 pontot. A választmány elaborátumában szereplő negyvenöt pontból 123
