Előadások Vas megye történetéről - Vas megyei levéltári füzetek 3. (Szombathely 1990)

Varga J. János : Nyugat-Magyarország a török elleni felszabadító háború első szakaszában (1683-1688)

a legmagasabb helyen nem talált meghallgatásra. Ez adott okot arra, hogy a sok ezernyi keresztény lélekre leselkedő veszedelem elhárítása érdekében maga is meghajtsa fejét a fényes porta előtt és elfogadja a Dunán inneni Magyarország gondjának reá ruházását. A város alkalmazkodjék őhozzá és várja parancsait. I" És mit tehetett Sopron? Engedelmeskedett. Noha a város korábban ellenállásra készült: a tanácsülésen határoztak a városkapuk megerősítéséről, sáncok építéséről és a külvárosban akadályok emeléséről, meg őrszem állításáról a Szent Mihály templom tornyába. Most már ilyesmiről szó sem esik. Annál inkább arról, hogy célszerű lenne a város érdekében Bezerédy István tanácsát megfogadni és kitűzni a fehér zászlót a toronyba, hogy a nagyvezér lássa engedelmességüket. Arról is beszélnek, hogy Thököly biztosainak érkezésekor -a fejedelem iránti tiszteletből- talán mégsem kellene elsütni az ágyúkat, mert a török félreértené. Célszerűbb lenne inkább szekerekre rakni a kért gabonát, zsírt és lisztet, aztán Bécs felé indítani a török táborba. 20 Nagyot fordult a világ a Dunántúlon. Az egyik Batthyány gróf -ha hihetünk Buonvisi nuncius jelentésének- július második felében már Thököly híveként 3000 lovasával portyázott Grác közelében. Zrinyi Péter fiát, Jánost ezekben a napokban fogták el. Állítólag a török elől Linzbe menekülő császár útvonalát igyekezett kikémlelni, hogy a tatárokat és Thököly embereit utána küldje. Vasra verve vitték Linzbe, majd Passau várába. 21 Hamar kész volt a külföldi propaganda válasza: "Te kétkulacsos Batthyány, Alattomos cselszövő, Királyoddal szembeszállni Nem átallsz, te hitszegő. l A magyar: áruló, hitszegő, Becsapja Istent s a világot, Fegyvert fog, harcol s nem látja ő, Hogy hírén az árulás sebet vágott." " 106