Előadások Vas megye történetéről - Vas megyei levéltári füzetek 3. (Szombathely 1990)

Surján László : A Szombathelyi Mépbíróság története

tárgyalásokat, a bűnösség megállapítása és a büntetés kisza­bása tekintetében azonban csak a népbírák rendelkeztek szava­zati joggal. Az Ítélethozatal előtti tanácskozásokon csak a népbírák, a tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető vehetett részt. A tanács elnöke köteles volt összefoglalni a népbírák előtt a lezajlott tárgyalás eredményét s közölni, hogy mely cselekmények látszanak bizonyítottnak. A népbíráknak életkor szerint kellett szavazniok. Lege­lőször a legidősebb, legutoljára pedig a legfiatalabb népbíró szavazott. Addig amíg a népbíróságok 5 tagból álltak patt­helyzet nem alakulhatott ki, de mikor a népbírósági tanács a Szakszervezetek delegáltjával 6 tagúvá vállt, gyakran előfor­dult, hogy 3 népbíró a bűnösség megállapítása mellett szava­zott, míg 3 népbíró nem látta a bűnösséget bizonyítottnak és felmentésre szavazott. Ilyen esetekben az eljárási jog úgy rendelkezett, hogy szavazategyenlőség esetén a szakbíró is szavazati joggal rendelkezik. Az elítélt csak a halálbüntetés vagy a 3 évet meghaladó szabadságvesztésbüntetés esetén volt jogosult az ítélet ellen fellebbezni a Népbírőságok Országos Tanácsához, ugyanakkor a népügyész minden esetben fellebbezhetett a felmentés miatt, vagy súlyosbítás végett. A népügyész által bejelentett fel­lebbezés az elítélt javára is megváltoztatható volt. A Népbíróságok Országos Tanácsa 5 tagú tanácsokból állt s ide is az 5 koalíciós párt delegálhatott, de ide csak szak­jogászok kerülhettek. A tanács vezetőjét az Igazságügyminisz­ter nevezte ki. A népbíróságokkal egyidőben népügyészségek is alakultak, akik a nyomozati, vádelőkészítési munkát végeztek és a tár­gyalásokon a vádat képviselték. Általában az Igazságügyminiszter a megyeszékhelyeken alakított ki népbiróságokat, de kezdetben olyan helyen is mű­ködtek népbíróságok, ahol erre igény jelentkezett, így Baján, Kalocsán ós még egy-két helyen is létesítettek népbíróságot. Az új népbíróságok megszervezése rendkívül nagy nehéz­ségbe ütközött. Az ország romokban hevert, vasúti közlekedés úgyszólván nem volt, a bírósági épületek a háborús események 00

Next

/
Thumbnails
Contents