Előadások Vas megye történetéről - Vas megyei levéltári füzetek 3. (Szombathely 1990)

Kövesdi László : Vas megye gazdasági fejlődésének fő vonásai 1945 után

. kialakulásainak veszélyét hordozte és a politikai célok valamint a gazdasági funkciók közötti összhang megbomlását is előidézte. A korabeli gazdaságpolitika ezzel nem számolt. Megfontolásaiban az újjáépítés sikereire és tapasztalataira támaszkodott. Feltételezték, hogy nemcsak az újjáépítés, hanem a szocialista viszonyok fejlődésének folyamatai is egyidejűleg és ugyanazon intenzitással bontakoztathatok ki az egész országban. Ezzel a gyors átalakulás lehetőségének és az erős, modern struktúrájú ipar létrehozásának az illúzióját is kialakították olyan területeken, ahol ennek feltételei hiányoztak, vagy csak korlátozottan voltak meg. Megyénk egyike volt az ilyen területeknek. E véleményt hivatalosan is megfogalmazták: "A szocialista népgazdaság oly nagymértékben hozza felszínre a különböző rejtett tartalékokat, hogy a terv kivitelezése automatikusan felgyorsul. 10 éves távlatban ez olyan perspektívákat nyit meg, hogy bátran szabadjára engedhetjük a tervezők fantáziáját anélkül, hogy a realitások területét elhagynánk." Az ötvenes évek elejére ellentmondásos viszonyok alakultak ki megyénk ipari viszonyaiban. A társadalmi termelésbe közvetlenül bekapcsolódó ipari vállalatok fejlődése stagnált, pedig ezek hordozták a szocialista gazdasági viszonyok megerősítésének technikai és társadalmi adottságait. Nagy erőfeszítéssel szorgalmazták és adminisztratív eszközök kényszerét alkalmazva siettették a kisipar felszámolását, a helyi ipari vállalatok és szövetkezetek hálózatának gyors kiépítését. Az újonnan létrehozott ipari szervezetek egy része nem tudta teljesíteni sem társadalmi, sem gazdasági funkcióit. A megye mezőgazdaságában a változás folyamatát a földreform nyitotta meg. Összesen 152.000 kat.hold föld került a reform hatálya alá és a felosztásra került földből 20.868 igénylő részesült. E társadalmi jogszolgáltatás gyökeresen megváltoztatta a földművelés tulajdon- és üzemi viszonyait. 1945-től 1949-ig a kisüzemivé lett parasztgazdaság jellemezte a mezőgazdaság viszonyait. A gazdálkodás fő feladata: a háborútól elpusztított termelőerők helyreállítása volt. A helyreállítást néhány kedvezőtlen körülmény nehezítette: a termelési eszközök hiánya, az első három év kedvezőtlen időjárása 83