Előadások Vas megye történetéről - Vas megyei levéltári füzetek 3. (Szombathely 1990)
Wirth Zsuzsanna : A nemesi kisbirtok differenciálódása Vas megyében a XVIII. század közepétől a polgári forradalomig
letett meg a nagyon ellentmondásos helyzetű szabadparaszti réteg még a feudális viszonyok keretében. A hajdani Comitatus Castriferrei területén az 1848 előtti száz esztendőben nem volt olyan kuriális falu, amelyben csak nemesek éltek volna. Ismerünk viszont néhány olyan helységet, amelyben nem mutatható ki más birtok-kategória, csak a kisbirtokosok tulajdona. Ilyen település Pordasinc a Tótságban, a hegyháti Pusztahalastó. a Gyöngyös-Sorok sikságán Meszlen, Besenye és Rádóc-Újfalu, Kemenesalján pedig Kocs és Boba. 2 A kisbirtokos fogalmat ismerték, de sohasem használták definícióként a jelzett időszakban. A 17. században ezt a réteget igen hátrányos megkülönböztetéssel különítették el: kivetették rá a megyei taxát. Taxás nemesként szerepeltek tehát az adózási és nemességvizsgálati összeírásokban. Lényegében azonos tartalmú a kurialista megnevezés is. Kurialistának ekkor már nem azokat a nemeseket tekintették, akik nem tartottak colonust a birtokukon (legfeljebb zsellért), hanem azokat a nemeseket, akiknek a földtulajdona nem haladta meg a 4 jobbágyteleknyi nagyságot.3 Sopron és Vas vármegye egyidőben hozta ezt a döntést. Első osztályú földekkel számolva körülbelül 100 hold volt bűvös határ. 100 hold felett számított a nemes portálisnak. Csakis ez a csoport élvezhette a teljeB adómentességet, és mindig jobbágytartó földesúr volt. A 18. század közepén körülbelül 250 portáÜB családfőt tartottak nyilván megyénkben, ezzel szemben 2500 kurialistát .* Az utóbbiakat 1754-ben öt kategóriába sorolták. Az első kettőbe tartoztak mindazok, akiknek saját fundusuk volt kisebb-nagyobb külső tartozékokkal, a harmadikba a nem saját földjüket művelők (pl. árendások), a negyedikbe a nincstelenek: özvegyek, árvák, más szolgálatában állók, az utolsóba a koldusok kerültek. » Kisbirtokos azonban nem csak kurialista, taxás nemes lehetett. Ha "nemtelen személy" nemes felesége birtokán élt és gazdálkodott, vagy ilyen vegyes házasságból származva nemesi birtokot örökölt, akkor ő is a kurialista nemesek módján adózott, sőt nemes ember módjára hívták perbe, ök alkották az agilisek egyre népesebb rétegét. Valójában a kurialisták és az agilisek együttesen alkották az úgynevezett kisnemesi 4