Előadások Vas megye történetéről - Vas megyei levéltári füzetek 3. (Szombathely 1990)

Somlyai Magda : A közigazgatási hivatalok feladata és politikai jelentősége a felszabadulás időszakában

történetileg, társadalmilag leginkább indokolt alternatívát, a népi demokratikus kibontakozást szolgálta. A nemzeti bizottságok háttérbe szorítása ugyan jelentős bizonytalanságot keltett az ország addig rendkívül dinamikus politikai életében, de még nem jelentette a tömegek cselekvési vágyának, demokratikus törekvéseinek a leállását. Ennek megmaradását, sőt újratermelődését a konkrét, történelmi léptékű tennivalók táplálták. így érthető, hogy a dolgozó osztályok alkotó energiája, az ügyekbe való beleszólási igyekezete, a nemzeti bizottságok szerepkörének a megváltozása után, csak új formákat keresett és talált. Elég itt a gazdasági újjáépítés és a földreform végrehajtásának tennivalóira, benne a tömegek történelemformáló szerepére utalni. De ez már új fejezet a magyar népi demokrácia történetében. A tanulmány forrásbázisáról A tanulmány kiterjedt forrásanyaga, az erre épülő, sok egyediből összegyúrt általánosítás, nem tette sem lehetővé, sem szükségessé a tanulmány hagyományos értelemben vett jegyzetelését. Annál inkább lehetséges de szükséges viszont magáról a forrásbázisról tájékoztatást adni. A tanulmányban vizsgált időszak egyik alapvető forrásanyagát a különböző közigazgatási hivatalok -a főispáni-, az alispáni-, a főszolgabírói-, a jegyzői hivatalok iratai adják. Ezek az iratok akkor is, mint általában, az emberek mindennapi, ügyes-bajos dolgainak az intézéséből fakadtak. A háborús körülmények következtében azonban ezek a hétköznapi ügyek hiven tükrözik a rendkívüli helyzetet is. A hadszíntérré vált ország gondjait, az élet szerves részeként megindult politikai zajlást. A tanulmány másik fontos forrásanyaga a vizsgált időszak sajátos tartalmából fakadt. Ez, a különböző pártok, mozgalmak összefogott ereje által életrehívott különböző népi bizottsá73