Előadások Vas megye történetéről - Vas megyei levéltári füzetek 3. (Szombathely 1990)

Tilcsik György : A magyar nyelv iskolai oktatása Vas megye nemzetiségi vidékein a reformkorban

TILCSIK GYÖRGY A MAGYAR NYELV ISKOLAI OKTATÁSA VAS MEGYE NEMZETISÉGI VIDÉKEIN A REFORMKORBAN Ismeretes, hogy az 1820-as években meginduló, a következő évtizedben mind erőteljesebben jelentkező és az 1840-es évek első felére pedig kiteljesedő magyar liberális nacionalizmus egyik legfontosabb politikai törekvése volt, hogy az alkotmányosság, a jogkiterjesztés és az érdekegyesítés hármas, egymásbafonódó alapelvének egyidejű érvényesítésével a lebontani kívánt feudális társadalmat az egyenrangú polgárok közösségévé alakítsa, másképpen szólva: az egyetlen osztály feudális nemzetét az ország összlakosságának egészét magába foglaló polgári nemzettel cserélje fel. A liberális nacionalizmus felfogása szerint az egyéni szabadságjogok teljeskörű biztosítása nyomán egységesülő nemzetállam csak akkor lehet valáóbanegységes, ha a közélet, a közügyek intézése egyetlen, mégpedig a nemzetet alkotó egyének által beszélt vagy megtanulható nyelven történik, mert enélkül az állampolgárok valóságosan nem tudják politikai akaratukat érvényesíteni, azaz az egyéni szabadságjogok biztosítása csak puszta elv maradna. Mindezekből szükségszerűen következett, hogy az új, polgári állam nyelve nem lehetett a korábbi államnyelvet jelentő latin, hiszen -a korabeli kifejezéssel élve- az alkotmány sáncai közé engedni, azaz a személyi szabadságjogokban részeltetni kivánt néptömegek nem tudtak latinul. A hazai liberális nemesi vezetőréteg szerint a latin helyét csakis a nemzet nyelve, a magyar vehette át, jóllehet a liberális nacionalizmus másik politikai alaptétele, az egy ország egy nemzet és végső soron egy nyelv, a történelmi Magyarországon csak fikció helyesebben illúzió lehetett, hiszen az 1830-as években az ország számszerint legnagyobb népességét jelentő magyarság az összlakosság felét sem tette ki. A nyelvkérdés nem kevéssé ezeknek köszönhetően a po231