Előadások Vas megye történetéről - Vas megyei levéltári füzetek 3. (Szombathely 1990)

Tilesik György : Az utolsó rendi országgyűlés egységes követjelentései

I Ián a két legfontosabb és legdöntőbb időpontban született meg, s ezért keletkezésük körülményeinek vázlatos ismertetése mindenképpen szükséges és indokolt. Elöljáróban el kell mon­danunk, hogy a két követjelentés egyikének -mégpedig a koráb­ban fogalmazottnak- egységes mivolta már eddig is közismert volt, ám a másik -amely nem volt más mint az utolsó rendi or­szággyűlésről hazatérő követek végbeszámolója- azonossága ed­dig még nem publikált kutatási eredmény. A követi kar március 15-i határozatának megszületése Köztudott, hogy Kossuth Lajos 1848. március 3-án elhang­zott, Magyarország polgári átalakulásának szempontjából kor­szakos jelentőségű felirati javaslata nem kis nehézségek és politikai csatározások után jutott el végül az uralkodóhoz. Kossuth javaslatának -miközben polgári alkotmány biztosítását javasolta az örökös tartományok részére- Magyarországot érin­tő legfontosabb és egyértelműen megfogalmazott követelései az ország pénzügyi viszonyainak rendezése, a közteherviselés megvalósítása, az úrbéri viszonyok kármentesítéssel történő felszámolása, a katonai élelmezésből és elszállásolásból származó terhek csökkentése, a szabad királyi városok és sza­bad kerületek közigazgatási és politikai berendezésének kor­szerűvé tétele, a nép politikai jogokban való részesítése, a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem fejlesztése, a poli­tikai közélet alkotmányos alapokon végbemenő átalakítása, a honvédelem "nemzeti" jellegűvé tétele, az állami kiadások és bevételek felelős kezelése, az osztrák örökös tartományokhoz fűződő viszony rendezése és a független felelős minisztérium felállítása voltak. A felirati javaslatot -az alsótáblán már­cius 4-én történt elfogadását követően- a főrendekhez továb­bították, akik azonban nem vették azt tárgyalás alá, mivel -az udvar időhúzó taktikájának részeként- a nádor, a személy­nök, és a tárnokmester is Bécsbe távozott, s így nem volt il­letékes személy, aki a felsőtáblát összehívhatta volna. A kö­vetek március 8-án a felirati javaslat mielőbbi tárgyalására szólították fel a mágnásokat, kilátásba helyezve, hogy -amennyiben arra nem kerülne sor- akkor azt a szokásoktól el­14

Next

/
Thumbnails
Contents