Előadások Vas megye történetéről - Vas megyei levéltári füzetek 3. (Szombathely 1990)

Vonyó József : Báró Roszrier István politikai pályája a második világháború kezdetéig

vánt lenni. Valójában az ö segítségükkel akarta megteremteni a vezetése alatt működő vezéri államot. Ennek az "új generációnak" volt tagja vitéz báró Roszner István, akit a "Vezér" a vasvári választókerület NEP-elnökévé nevezett ki 1933 elején. A Roszner (von Roseneck) család Krajnából származott, nemességüket 1630-ban kapták. A magyar báróságot 1817-ben adományozta a király az egyik ősnek, Roszner Józsefnek.-Alig nyolcvan évvel István születése (1896. augusztus 5.) előtt. Később házasság révén kapcsolatba kerültek a Zichy és a Forgách családdal. A régi előkelő magyar familiák rokonsága tovább emelte az újkelétű bárói család fényét. Roszner apja (id. Roszner Ervin) Máramaros vármegye főispánja, majd fiumei kormányzó, Ferenc József utolsó magyar személye körüli minisztere, országgyűlési képviselő. Nemcsak címei, rangjai, hanem mindenekelőtt hivatalai alapján az arisztokrácia tagjának tudhatta magát. ' Miként juthatott el egy arisztokrata család sarja annak a Gömbösnek a táborába, aki politikai törekvéseit éppen az arisztokrata vezető körök rovására kívánta érvényesíteni? Roszner Ervin katonai pályát szánt idősebb fia számára. A pólai tengerészeti akadémián, majd a lovassági kadétiskolában tanult. A 13-as jászkun huszárezred tisztjeként harcolt az I. világháborúban. 1916-ban súlyosan megsérült, bal lábát tőből amputálták.^ A tragédia következtében -1938-ban irt könyvének tanúsága szerint'- sokkal erőteljesebben fogalmazódtak meg benne a Gömbös mögött felsorakozó fiatalabb tisztek által is hangoztatott vélemények a háború tapasztalatairól. Egyaránt úgy vélték, hogy a vereség nem ä katonaság és a velük közvetlenül kapcsolatban lévő tisztek miatt következett be - hisz egyetlen döntő ütközetet sem vesztettek el. A kényszerű fegyverszünet, szerintük, a felsőbb hadvezetés és a politikusok erélytelenségének következménye, akik a liberalizmusnak tett engedményekkel hozzájárultak a nemzet erőinek szétzilálásához, ellenállóképességének gyengítéséhez. A nagytőke önzése, profithajhászása -ami a fronton harcoló katonákat is sújtotta- éles ellentéteket szült, előidézőjévé vált a forradalmaknak. A régi vezetés, a nagytőke és a munkásmozga150