Előadások Vas megye történetéről - Vas megyei levéltári füzetek 3. (Szombathely 1990)

Varga J. János : Nyugat-Magyarország a török elleni felszabadító háború első szakaszában (1683-1688)

VARGA J. JÁNOS NYUGAT-MAGYARORSZÁG A TOROK ELLENI FELSZABADÍTÓ HÁBORÚ ELSŐ SZAKASZÁBAN (1683-1686) IV. Mehmed szultán 1683. február 20-án hivatalosan is deklarálta a Lipót császár elleni háborút. Miután márciusban megszemlélte a hadjáratra felsorakozott csapatokat, a hónap utolsó napján Kara Musztafa nagyvezérrel elindult Belgrád felé.l A Duna völgyében haladó sereg létszámát az egykorúak 250-300000 főre becsülték, ami mindenképpen túlzott, hiszen a teljes török haderő ebben az idóben mintegy 230000 emberből állt, s nem valószínű, hogy valamennyi helyőrségből kivonták volna a csapatokat. Valószinűbb, hogy a szultán 100000 fős hadsereggel indult el Drinápolyból, s az menet közben Ghiraj tatár kán, a két román vajda, Apafi Mihály erdélyi fejedelem és Thököly Imre segélyhadainak csatlakozásával további 3000035000 katonával gyarapodott .2 Május 3-án érték el Belgrádot, ahol a szultán Kara Musztafa nagyvezért nevezte ki a hadjárat fővezérévé. A szultán maga Belgrádban maradt, a sereg pedig tovább vonult a drávai átkelőhelyhez, amelyet már március végétől őriztettek, hogy felgyújtását megakadályozzák. Eszékre június 2-án érkeztek meg, s itt sok időt elvesztegettek.• Már ötödik napja foglalkoztak a zsold és élelem kiosztásával, meg a tölgyfahídon felfedezett hibák kijavításával, amikor megérkezett a táborba Felső-Magyarország fejedelme. Thököly Imre a török hadsereg felvonulására alapozta további politikáját, mert az a törekvés vezette, hogy területileg korlátozott fejedelemségét a török védnöksége alatt álló egész magyar királyság fölötti uralommal cserélje fel, hiába hárította el magától a királyi címet Fülek alatt. Ezért -és mert hitt a török fölényében, meg a gyors döntés szükségességében- a Bécs elleni felvonulást javasolta Kara Musztafának. Ugyanakkor a pusztítás elkerülése érdekében szerette volna, 101