Tóth Péter: Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1595-1600. - Vas megyei levéltári füzetek 2.

Bevezetés

Vas vármegye közgyűlési jegyzökönyveinek a sorozata az 1595. esztendővel kezdődik; a korábbi évek jegyzőkönyvei -- s hogy ilyenek voltak, arra az első fennmaradt kötet bejegyzéseiben is történtek utalások -- tudomásunk szerint egy tűzvész következtében az iratanyag túlnyomó többségével együtt megsemmisültek. A jegyzőkönyvek első kötete -- amelynek feldolgozása a jelen munka tárgya -- az 1595 és 1620 közötti években tartott megyegyűléseknek az anyagát foglalja magában; terjedelme 443 számozott oldal /egy paginálási hibával: két 157. oldal található benne, amelyeket a és b betűvel különböztettünk meg egymástól/. Magát a kötetet eredeti tisztázatnak minősíthetjük: a gyűlések és tárgysorozataik folyamatossága, a kézírás egységes volta, a más jegyzőkönyvek esetében oly gyakori áthúzgálások, érvénytelenítések, stb. szinte teljes hiánya mellett erre konkrét bejegyzés is utal. Az 159B. július 21-i közgyűlés végén a következőket olvashatjuk: "A hites jegyző távollétében Bagoly Tamás szolgabíró szignatúrajából másoltatott át", s nyilván ez az oka annak, hogy a közgyűlés -- az egész kötetben egyetlenként -- nem a helyes időrendben szerepel, valamint annak is, hogy a gyűlés teljes anyaga -- szintén egyetlenként -- magyar nyelvű. Valószínűleg a tisztázat készítője állapította meg az egyes gyűlések típusát is: eszerint a legtöbb megyegyúlés congregatio generalis, illetve sedes iudiciaria volt, de találkozunk más fajta gyűléssel is /1598. július 6: congregatio rectificatoria, 1600. február 21: sedes sigillatoria, stb./ Olykor maga a tisztázat készítője is kettős típusúnak minősíti a gyűlést /1599. február 13: congregatio et sedes sigillatoria/, néha pedig típus szerint választ ketté folyamatosnak látszó ülésezést /1597. január 13 és 16 közötti congregatio generalis, illetve sedes iudiciaria/. -- Érdekes dolog továbbá, hogy az egyes gyűléstípusok meghatározásánál formai különbségeket is tesz a tisztázat készítője: míg a közgyűlések esetében a hely és az időpont megjelölése mellett gyakran név szerint is III