Tóth Péter: Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1595-1600. - Vas megyei levéltári füzetek 2.
Regeszták
átadta volna az alispánoknak. Kéri tehát a ló átadását és az alperesnek pénzbírságban való elmarasztalását. Az alperes nevében Erdélyi János a következőket válaszolta: a kóborló állat odament az alperes házához, ezért magánál tarthatta azt - hiszen ami oda téved, az a birtokába száll - a Hármaskönyv 3. részének 31., a nemesek kiváltsággal erősített szabadságait tartalmazó titulusának értelmében. A másik dolog: az alispánok csak azt követelhetik pénzbírsággal, amit a károkozásból beszednek, ugyancsak a 3. rész 33. titulusa szerint. Erre egy újabb példa Sopron vármegyében Barcza Péter pere, amelyben ilyen ítélet született: bárki nemes magánál tarthatja a kóbor állatot addig, amíg az nem minősül rejtegetsének. A felperesek válasza: a védekezésnek nincs ereje, mivel a felperesek nem a nemesi szabadság, hanem a kóbor állat miatt hívták perbe az alperest, amelyet az alperes a törvény ellen tartott magánál. A hivatkozott törvény - ti. a Hármaskönyv 3. részének 33. címe - nem tiltja meg a kóbor állatnak az alispánok kezébe való adását. Ehhez hozzájárul a vármegye régi szokásjoga is, amint azt egy másik példa: az alispánoknak a Racsics elleni hasonló pere bizonyítja. Az alperes szerint ez a példa nem megfelelő, mivel a törvény világosan szól a nemesek szabadságáról, s azt is elmondja, hogy mit lehet pénzbírsággal követelni. Ha tehát az elkóborolt állatot az alispánok kezébe kell adni, az nem más, mint a nemesi szabadság megsértése. A felperesekt azt mondják, hogy a Hármaskönyv 1. részének ?. címe nem tartozik ide, s a soproni példát sem lehet alkalmazni, mivel nem világos, hogyan történt a dolog. Az ítélet: a nemesember nem tartozik az elkóborolt állatot az alispánok kezére adni, mert ezáltal nemesi szabadsága szenvedne sérelmet. Ha azonban a kóbor állatot eltitkolja vagy titokban eladja, úgy kell büntetni, mint a tolvajt. - A felperesek fellebbeztek, az alperes pedig a 33 dénár letételével kérte az ítéletlevelet. 215
