Tóth Péter: Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1595-1600. - Vas megyei levéltári füzetek 2.

Regeszták

alapján, hetedszer ismét fellebbez, nyolcadszor él az ellenszegüléssel. És így a végtelen eljárások során annyira megvénül a per, hogy aki elkezdte, aligha tudja véghez is vinni. Hogy tehát a szegényebbek ne legyenek ilyen sokáig megfosztva jogaiktól és a hatalmasabbak ne nyomják el őket, a közgyűlés elrendelte, hogy rövidebb eljárás során kell törvényt szolgáltatni neki - amilyen eljárást tudniillik az ítélömesterek szoktak folytatni -, s ennek menete a következő lesz: miután a parancslevél az alispán kezéhez érkezik, ő azonnal tűzze ki a felek számára a határnapot és a parancslevél másolatát a határnap megjelentésével a szolgabíró vagy az alszolgabíró által juttassa el ahhoz, akivel osztályt akarnak tenni. Ez utóbbi tartozik megjelenni - mint értesített - a felosztandó birtokok helyszínén az alispán előtt, s ott a felek közötti összes vitatott dologban ítéletnek kell születnie. Ha a perbe vont fél állításait az alispán gyengéknek találná és elutasítaná, akkor rögtön köteles az osztályt elvégezni, ha nincs ellenszegülés. Ha pedig van ellenszegülés, akkor az alispán a vármegye törvényszéke elé fogja a pert vinni, s ott- miután letették az ellenszegülés miatti szokott terhet - folytatják tovább a pert a felek, ha akarják, egészen a királyi kúriára való fellebbezésig. 36B. I. 98. A nárai nemesek protestációt és panaszt terjesztettek elő Szombathely oppidum polgárai ellen, mert ezek valamely erdőt, amely a nemesek örökölt birtoka, el akarnak foglalni, sőt - mint hallották - fel akarják maguk között osztani. Arra is vetemedtek már néhányan a szombathelyiek közül, hogy a mondott erdőben titkon fát vágtak és a kivágott fát hatalmaskodva, fegyveres kézzel elszállították. Eltiltják tehát a szombathelyieket a mondott erdő elfoglalásától, kivágásától, felosztásától vagy bármilyen módon való megszerzésétől . 128