Tóth Péter: Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1595-1600. - Vas megyei levéltári füzetek 2.

Bevezetés

összes személy- és helynevet, valamint az összes olyan információt is, amely bármelyik tudományág szempontjából fontossággal bírhat. Emellett ahol módunk nyílt rá, a regeszta megfogalmazásával érzékeltetni kívántuk a kor hangulatát is. Az "egy bejegyzés — egy egység" elven két esetben kellett változtatnunk. Egyrészt: nem értelmeztük kUlön bejegyzésként /bár formailag lehetett volna/ a jegyzőkönyvbe teljes egészében bemásolt perek különálló részeit, például a szolgabíró jelentését az idézésről, a vádbeszédet, a prokurátorok allegatióit, az ítéletet, stb. Ilyen esetekben tehát csak egyetlen regeszta készült. Másrészt: két részre bontottuk a bejegyzést olyan esetekben, amikor az szankciót is tartalmazott, s a szankció nem csupán az adott bejegyzésre, hanem egy vagy több korábbira is vonatkozott. A gyűlés fajtáját, helyét és időpontját megjelölő bejegyzést nem értelmeztük külön egységként, ennélfogva nem is készült róluk regeszta: ezek kiemelésével az egyes tárgysorozatokat választottuk el egymástól. Ha azonban az ilyesfajta bejegyzések név szerint is említették a gyűlés résztvevőit, az külön regesztába került. Az elkészült regesztákat időrendbe raktuk és megszámoztuk. Ez az időrend a bejegyzések sorrendjéhez képest egy esetben módosult: a megfelelő helyükre kerültek a már említett 1598. július 21-i congregatio tárgyai. A visszakereshetőség érdekében azonban a kötet oldalainak a margóján gondosan feltüntettük a jegyzőkönyv lapszámait. Eredeti helyén maradt viszont -- már csak hagyománytiszteletből is -- a vármegye nemeseinek a jegyzőkönyv első lapjaira bejegyzett "katalógusa". Ugyancsak eredeti helyén hagytuk annak a három közgyűlésnek az anyagát is, amelyeket Vas és Sopron vármegye közösen tartott /1596. január 22, 1596. június 26, 1599. január 6./ és amelyeket egyfajta logika szerint -- tudniillik, hogy nem azonos az "iratképző-szerv"-VII