Tóth Péter: Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1595-1600. - Vas megyei levéltári füzetek 2.

Regeszták

• 256. Ami a Rába folyónak és réveinek az őrizetét illeti, mivel I. 70. maga a szükség kívánja, a közgyűlés a következő határo­zatot hozta: a birtokos nemesek a rovásadót fizető portá­ik után, valamint az egytelkes nemesek kúriáik után Szent Pál apostol fordulásának ünnepétől (január 25-tól) számítva két teljes hónap időtartamra egy-egy jól felfegyverzett gya­logost állítsanak erre a célra. Zrínyi gróf úr és Batthyány úr gyalogosai Csákányban fognak állomásozni, a nemesek gya­logosai pedig Rumba vonulnak, onnét pedig majd oda, ahová a szükség parancsolja. 257. Mivel mindenki helyesli őfelsége Mátyás főherceg rendelke- I. 70. zését, amely szerint tilos gabonát szállítani ki az ország­ból és ezen vármegyéből is, azért a közgyűlés a mondott ren­delkezésnek megfelelően a következő határozatot hozta: senki ne merészeljen e vármegyéből gabonát vinni más vármegyébe. A statútum ellen vétőket el kell fogni és elfogatásuk hely­színén - a hidakon, vámokon, a harmincados helyeken vagy bárhol másutt - el kell kobozni tőlük a gabonát. 258. Hollóssy Sándor szolgabíró és Deseő Lénárt, a vármegye tör- 1.70-71. vényszékének esküdtje a következő jelentést terjesztette a közgyűlés elé: ők a vármegye megbízásának megfelelően Batthy­ány Ferenc (magnificus) kérelmére kimentek az ebben a vár­megyében fekvő Csákány possessio helyszínére és szemrevéte­lezték azt a helyet a Rába folyón, ahol a nevezett kérel­mező hidat rendelt építeni. A nevezettek a helyszíni szemle alapján kijelentették, hogy a híd építésére feltétlen szük­ség van, az az utasok kényelmét szolgálná és senkinek sem o­kozna kárt, rajta pedig méltó vámot lehetne szedni. A java­89

Next

/
Thumbnails
Contents