Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Kövesdi László: A szocialista iparosítás társadalmi és gazdasági feltételeinek kialakulása Vas megyében

44. Uo. F 1 / 2 fcs. 28 őe. 45. Kovács Tibor: Vas megye gazdasági fejlődésének főbb vonásai. Vasi Szemle 1 970. 3. szám. 46. Vas megye legfontosabb statisztikai adatai 1956. 51. p. 47. Uo. 1961. 48. MSZMP Archívum MDP F 40 / 2 fcs. 5 őe. 1949. okt. 24. 49. Uo. 1 949. márc. 10-i ill. április 12-i válaszlevél. 50. Uo. 1 950. február 8. 51. Uo. F 40 / 2 fcs. Ipari oszt. 7 őe. (ideigl.) 1 950. 52. VamL Megyei Tanács II. Tervosztály iratai 235 / 1-30 1952. május 7-i kimutatás. 53. Uo. Vas megye legfontosabb statisztikai adatai 1956. id. mű 41-42 p. 54. VamL Megyei Tanács II. Tervosztály 20/51-53 23/ 1-136/1952. 55. MSZMP Archívum MDP F 40 / 2 fcs. Ipari Oszt. 7 őe. (ideigl.) 56. Uo. 57. A megyei iparvállalatok államosításának körülményeiről részletesebb leírást találunk a Vasi Szemle 1970. 24. évf. 3. számában. 58. Horváth Ferenc: A Szentgotthárdi Kaszagyár története. Szombathely, 1977. 1 26. p. 59. A Vas megyei vállalatok helyzetét részletesebben tárgyalják az alábbi kiadványok: Bogdán István: A Szombathelyi Pamutipar története. Budapest 1969. Horváth Ferenc: A Szentgotthárdi Kaszagyár története. Szombathely, 1977. A Nyugatmagyarországi Fűrészek húsz éve. Szombathely, 1972. A vállalatok működésére vonatkozó adatokat 1953-tól kezdve a Statisztikai Hivatal kiadványaiban találjuk. 60. VamL Megyei Tanács II. Tervosztály 6-21 / 1952. és Vas megye legfontosabb statisztikai adatai 1957. és 1961, 61. Uo. 62. 1 949. évi népszámlálás id. mű 1 84-1 93. p. 63. Vas megye legfontosabb statisztikai adatai id. mű 66. p. 64. VamL Megyei Tanács II. Tervosztály iratai 14; 20./1953. 65. Uo. 5/11-27/1952. 66. Uo. 20-3 /2/1954. 67. MSZMP Archívum MDP iratai F 40 / 2 fcs. 5 őe. 1 954. november 4. László Kövesd/ DIE ENTSTEHUNG DER GESELLSCHAFTLICHEN UND WIRTSCHAFTLICHEN VORBEDINGUNGEN DER SOZIALISTISCHEN INDUSTRIALISIERUNG IM KOMITAT VAS In unserem Komitat entfaltete sich die sozialistische Industrialisierung später als in anderen Gebieten des Landes. Als dessen Ursache werden im allgemeinen zwei Momente erwähnt: die Wirtschaftspolitik der 1 950er Jahre und die grenznahe Lage unseres Komitats. Für eine gründlichere Analyse reichen aber diese nicht aus, sondern wir müssen auch den Einfluss anderer Faktoren untersuchen. Die Wirtschaftspolitik von damals verwendete aber, ihren deklarierten Zielen widersprechend, in der Wirklichkeit weniger Sorgfalt für die Industrialisierung der industriell zurückgebliebenen Gebiete mit landwirtschaftlichem Charakter, und sie hat sogar die Möglichkeiten nicht umrissen. Dieser Konzeption mangelte es sich an der Perspektivplanung. Die Lokalbehörden hatten wenig Möglichkeit, ihre Interessen zur Geltung zu bringen. Ihre Tätigkeit richtete sich darauf, damit sie die auf Staatsebene gesetzten Ent351