Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Harald Prickler: Vas megye régi borűrmértékei az északnyugat-pannóniai mértékrendszer keretében

Ebből az adódik, hogy a vinicai veder 3,7071-3,81818 rohonci vedret ill. 37,8-38,85 l-t tartalmazott, ha pedig az átszámítás alapjául a (pozsonyi) akót vesszük, akkor 37,56-38,28 liter között mozgott. Ezért a vinicai veder azonos lehetett a varasdi mértékkel. 42-44. Gráci mértékek: Baravalle szerint

45 a gráci startin már a középkorban 524.8 I volt és változatlan maradt a bécsi akónak a régi gráci akó helyetti bevezetéséig (1 763); 5 akóra osztódott 104,96 l-jével. Az akó a középkorban 5 hegyinegyedre osztódott (20,992 l-jével), 1600 körül viszont 4 hegyinegyedre (26,24 I) 16 Tischkandl-lal,(asztali kancsó}. Egy oktály 4 Tischkandl-t ill. 6,56 l-t tartalmazott. A Tischkandl pedig 1,64 litert ért. Az italadók (Taz, dupla Zapfenmass) 16. századi bevezetése révén megváltozott az osztás, a Kandi pedig lecsökkent. A 17. században, amikor a gráci mérték fellép térségünkben (a németújvári uradalom „német hegyei", vagyis Burgó, Najdó és Berdihegy, az akót 80, a startint 400 Tischkandl-lal vagy „Bind"-del számították. Ez a bind ezért 1,312 I, az „oktály", ahogyan immár a korábbi „negyedet" nevezték, 26,24 I volt. 1765-ben Stájerországban a gráci akó helyett a bécsit vezették be, és a startint ekkor már 10 (bécsi) akóval vagy 565.9 l-rel számították. A dobronaki bormértékkel szemben a gráci nem illeszthető be az északnyugat-pannónia mértékrendszerbe. Pintmértékek: 1. Régi pozsonyi pint: Lásd Léderer E., ugyanott; lásd továbbá Hofkammerarchiv Wien, Ungarische Hoffinanz Fase, rote Nr. 59, fol. 15-21 (Jelentés 1 592-ből a pozsonyi mértékről). 2. Budai (új pozsonyi} pint: V. ö. Léderer ugyanott; N. Kiss, Staat, Mass und Gesellschaft ugyanott. 3. Soproni pint (régi bécsi Achtring): V. ö. 4., 5. jegyzet; Pribram-GeyerKoran ugyanott. 4. Régi magyar nagypint (régi kőszegi, vasvári hegyipint): Lásd Léderer E. ugyanott, N. Kiss, ugyanott, továbbá 4. és 5. jegyzet. Ez a pint az egész Magyar Királyságban elterjedt volt.

46 A mi térségünkben gyakran előfordul hegyi mértékként Vas, Zala és Sopron vármegyében is (többek között Kőszegen, Vasvárott, Borsmonostoron, Peresznyén. Rumpódon (vörösvári uradalom), ez a pintforma amely a 16. században éppúgy, mint a monyorókeréki uradalomban, használatban volt, még 1676-ban is, míg az uradalom egyéb helyein már egy kisebb pintformát használtak.

48 1540-ben 1 szalónaki vedret 4 quadransra osztottak, és 7 szalónaki veder egy soproni akónak felelt meg 49 Ez a szalónaki negyed tehát a mi pintünkkel azonosítható, a szalónaki veder pedig a kőszegi (rohonci) idriának felel meg. 5. Kőszegi (rohonci) pint: Ez a pinttípus volt Vas vármegyében a legjobban elterjedve, de Zala és Sopron vármegyékben is gyakran előfordult, a „pozsonyi pint" megtévesztő neve alatt. Lásd a 4. és 5. jegyzetet; továbbá: Batthyány-Családi Levéltárak Körmend (OL, P1322/136. 89