Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Sill Ferenc: A vasvári káptalan áttelepülése Szombathelyre

tudósít: „Mivel ama hely (Egerszeg castellum) annyira az ellenség torkában van, a török által le­igázott népességgel körülvéve..." azt kell megállapítani, hogy e terület „egészen a Rába folyóig néptelenné vált és a töröknek van alávetve." Vasvár helyzetéről Wolfgangus Pollyany Vas me­gyei dicator 1576-ban ezt jegyezte fel: „Oppidum Castriferrei. Capit. Castriferrei port. 3 1/2., officialis 1, servitor 4, pauper 5, inquilini 10, desertae 8." Vas megyéről pedig ezt jegyezte fel: „Summa universa facit portás turcis non subiectas nr. 1516, subiectas verő portás 65 1 /4. Fa­cientes pro utroque termino florenos 3091. den. 25. Vas megye tehát 1576-ban két úrnak adózott. MOL Conscriptio portarum. (E 1 58 11. k.) 23. Fraknói Vilmos: i. m. 53., 56. p. 24. „Ante transiationem multa litteralia instrumenta per teutonicos combusta fuerunt in Ecclesia Sancti Michaelis in Castroferreo, uti communiter refertur. Unde a tempore illó hoc Capitulum Constitutiones ad normám reliquorum Capitulorum non habuit." A vasvári káptalan régi konsti­túciója tehát a németek 1574. évi gyújtogatásakor pusztult el. Győri Püspöki Levéltár. Testa­mentalia. Fasc. 58. nr. 717. 25. Ernő főherceg kéziratában az eredeti szöveg olvasható. Feljegyzései azonban a datálásban nem pontosak. A király megerősítő levelét nem közli. - Magyar Törvénytár 1 526-1 608. k. 679. lapján a szerkesztők a latin szöveget stilárisan javították. A szövegváltozatot jegyzetben közölték. 26. Fraknói közlése szerint a vasvári káptalan áthelyezése ügyében a király beleegyezése 1578. márc. 20-án megtörtént. „Capitulum Castriferrei Sabariam transferri cum Status et Ordines ite­rum urgeant, Maiestas sua, quae tarnen ex iis, quas proposuit, rationibus a translatione illa hoc tempore supersedendum existimabat, non impedit." Magyar Országgyűlési Emlékek. (Szerk. Fraknói Vilmos) Bp. 1879. VI. k. 297. p. A pozsonyi országgyűlés cikkelyeit a király 1578. ápri­lis 13-án kelt leiratában hagyta jóvá. Uo. 318., 325. p. Fraknói Vilmos: A magyar országgyűlési emlékek. Bp. 1881. 60. p. 27. Ernő főherceg jegyezte fel, hogy Zala és Vas megye kérésére a megyei közgyűléseket Hidvégen tartsák meg Keresztelő Szent János ünnepen. E javaslathoz hozzájárult: „Destinaveram alium diem et locum celebrationis comitiorum oppidum scilicet Hydwegh ac diem Beati Joannis Bap­tistáé noviter elapsum, ad quem diem et locum ipsius per me praefixum Comitatus Zaladiensis, Castriferrei, Soproniensis ac Wesprimiensis comparuerant. Verum ex dominis nullus praeter do. Franciscum de Nadasd comparuerat." MOL Mikrofilmtár W 793. i. kézirat. - A megyegyűlé­seket e zavaros időben különböző helységekben is tartották. 28. „Prothocolon hoc Gregorius Jaurinensis Juratus Nótárius Capituli non tantum vetustate quan­tum maiorum negligentia dilaceratum glutine et aliys módis in integrum et in hanc formám Ca­pitulo et Regno restituit tempore Custodiatus et ex voluntate, cura et diligentia Reverendi Do­mini Martini Nagy Jaurinensis Custodis et Canonici huius Ecclesiae Castriferrei in Anno Domini 1604." VamL. Hiteshelyi Levéltár, Jegyzőkönyv (továbbiakban: Hit Jk) 1 574-1 578. első p. 29. Uo.337/vp. 30. „Elena Aranyos, consors dicti Stephani Kerekes ob timorem ... Turcarum hue in Capitulum Nostrum venire non ausa." Uo. 340. p. 31. Az 1578. évi jegyzőkönyv 340/v lapján a 251. sz. bejegyzés: „Datum feria quinta proxima post festum Beatarum undecim Millia Virginum. Anno 1 578." (okt. 23.)-A 261. sz. bejegyzés: „Da­tum feria secunda proxima ante festum Undecim Beatarum Virginum. Anno Domini 1578." (okt. 20.) Uo. 347/v p. A 258. sz. bejegyzés: „Datum Sabariae in festo Beati Andreáé Apostoli. Anno Domini 1578." (nov. 30.) Uo. 346. p. 32. Chenchi János a Chench possessioban lévő hegyvámját örök jogon eladta Thek Istvánnak és örököseinek. Ennek a bejegyzésnek a végén ezt a figyelmeztetést találjuk: „Litterae hoc modo sunt sub sigillo extradatae ergo observetur ne pereat." VamL Hit Jk 1578. 338. p. - További hasonló megjegyzések: „Litterae hoc modo sunt extradatae ergo observandae sunt, ne pereant ex prothocolo." Uo. 339/v p. 33. A kérdéses időszakban a datálásról ezeket figyelhetjük meg: Szept. 14-e a 337/v és 340. la­pon: „Datum in festo Exaltationis Sanctae Crucis ..." itt a kiállítás helye bizonyosan Vasvár. Még mindig nem találkozunk a datálás helyének megjelölésével a 261. sz. és okt. 20-án, továb­bá a 251. sz. és okt. 23-án kelt bejegyzéseknél. A jegyzőkönyv 338. lapján olvassuk először: „Datum Sabariae, die Dominica in festo videlicet Beati Demetrii Martiris ..." (okt. 26.) Ez a nap 1578-ban valóban vasárnapra esett. Ezzel a dátummal azután több bejegyzést is találunk. ­68

Next

/
Thumbnails
Contents