Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)
Bariska István: Városvédelmi szervezet a XVI. századi Kőszegen
a tizedesek. 29 Magát a városkapitányság intézményét is ekkor újították fel, hiszen nemcsak hatásköri összeütközés miatt sorvadt el a 17. századra - az állandó vita tárgya volt hatásköre a városbíróval - hanem a városvédelmi rendszer 18. századi hanyatlása is hozzájárult ahhoz, hogy eredeti 16. századi funkcióját elvessze. Ennek a vitának az volt a lényege, hogy végül is kinek tartozzanak felelősséggel a polgárok veszély és háború esetén: a városbírónak avagy a városkapitánynak. A 16. században tulajdonképpen a gazdag Inckofer-család ragadta magához ezt a címet és tisztet. Amikor 1611-ben Johann Inckofert városbíróvá választották, azt követelte, hogy őt is erősítse meg az uralkodó, azaz II. Mátyás választott tisztségében, fizetését az udvar folyósítsa, hozzon a város rendszabályokat a tizedekre, a strázsa és az őrség felügyeletét pedig kizárólagosan a városkapitány kapja. 30 Ezekben nem azok a követelések voltak a legsúlyosabbak, amelyek valóban sértették a városbírónak fenntartott jogokat, hanem az, hogy a városkapitányi tisztséget egyenesen császári gyámság alá helyezte volna. Ez az elképzelés teljesen ellenkezett a város privilégiumaival. A vita végül magát a városkapitányi intézményt függesztette fel egy időre Kőszegen. Maga a forrás, a kőszegi Musterregister, amely egyébként az 1 576-os regiszter egy töredékét is tartalmazza, igen jelentős történeti forrása a kőszegi önkormányzat-történetnek. A középkorban Kőszegen nem fejlődhetett ki ez az intézmény, s amíg maga a város nem tudta magát önállósítani a vele közvetlen szomszédságban és egy védelmi rendszerben élő földesúrtól vagy várkapitánytól, addig szó sem lehetett arról, hogy önálló védelmi szervezetet hozzon létre. Ennek az önálló 1 6. századi védelmi szervezetnek a létrejöttét, születését rögzítette a híres kőszegi Musterregister 1 575, de oly módon, hogy benne jól érzékelhető volt közvetlen kapcsolata az önkormányzat egyéb szervezeteivel, s azzal a ténnyel, hogy I. Ferdinánd korában teljes nagyságában kiépült Kőszeg városfalainak külsőtornyos rendszere. A regiszter azonban arra is választ adott, hogy mekkora arányban vett részt a polgárság a közterhek viselésében, a védelmi hierarchiában milyen aránya volt a német és magyar elemnek, számszerűségében mekkora és milyen struktúrájú, szervezet született a 1 6. századi Kőszegen. Végül utaltunk arra, hogy milyen közvetlen bécsi és magyarországi hatásokkal kell számolnunk a szervezet létrejöttében, de arra is, hogy milyen funkciót látott el ez a szervezet és tisztségviselői a 16. századi Kőszeg önkormányzatában. 50
