Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Bariska István: Városvédelmi szervezet a XVI. századi Kőszegen

Ezeket a bástyákat és bástyakapukat nem az építési sorrendben, hanem a Musterregister-ben található számozási rendben soroljuk fel; ez a regiszter nyolc bástyát, ezen belül két bástyakaput sorol fel, amelyek számozása a Felsőkapuval kezdődik és Sarkosbástyával, az Újtoronnyal fejeződik be, azaz a szabálytalan négyszög alakú rendszer fix pontjait az óramutató járásával egyező irányban számozták le. Ez az irány egyébként megegyezik a 16. századi adójegyzékekben szereplő tizedek sorrendjével, az adókivetési lajstromok sorrendjével is: 1. Obristes statthor (Oberes Stadttor), azaz Felsőkapu, amelyet egyébként Givio olasz történetíró nyomán Ausztriai-kapunak is neveztek, 1549-ben épült a régi, kisebb méretű északi kaputorony helyén; olyannyira elpusztult az ostrom során 1532-ben, hogy alapjaiban újjá kellett építeni. A bástyát, pontosabban kapubástyát az 1 590-es években fegyverraktárként is használták, egy ideig Sager-bástyának is nevezték a 16-17. század fordulóján. 2. Lobnwein vagy Lombai-torony, amelyet építése idején Wasser turnnak (Wasserturm), azaz Víztoronynak is nevezett az építési jegyzék, mert csörgős rendszerű vízmerítővel is ellátták. 1546-ban húzták fel. A források szerint ez volt az új bástyák közül a legnagyobb méretű. Az 1575-ös regiszter már Lobnwein-nek nevezte, de ez az elnevezés még nem tisztázott. Valószínű arra utal, hogy itt tartották a városi borokat. A Lombai-torony, tehát a Lobnwein magyar változata nem személynevet takar, hanem a német megjelölés népi etimológiai variációja. Van olyan elképzelés, miszerint ebben a „Lob'den Wein" (Dicsérd a bort!) bújik meg. 3. Füchszag// (Fuchszagel), azaz Rókafok-bástya. Később Hóhér-ill. Hóhárbástyának is nevezték. A Ferdinánd-kori építkezések első, külsőtornyos bástyájaként 1531-ben emelték. Éppen pozíciója után kaphatta a Fuchszagel, azaz Rókafok megjelölést. A 17. században már a „szabad mester", a hóhér szállása is itt volt. A hóhér-hóhár elnevezésben valamiképpen a szláv foglalkozásnevek -ár (-ap) képzője játszhatott közre. 4. Padtstübn (Badstuben), azaz Fürdős-torony. Míg a Fuchzagel az északi és keleti falak találkozásán épült, addig a Padstuben a hosszú keleti gátfolyosó derekán védte 1551-től a keleti városfal részt. Később a 18. században már Fischrer Thierl (Fischertür), azaz Halász-kapu néven is ismeretes lett, a 17. században azonban éppen pozíciója miatt Középső-toronynak is hívták.

19 A 16. századi, a Musterregister-ben szereplő elnevezésére csak valószínűséggel szolgál az a magyarázat, hogy a toronyban városi fürdősműhely működhetett. 5. Molzerthürn (Molzerturn): 1533-ban, közvetlenül a török ostrom után emelték. Tulajdonképpen a keleti és a déli falszakasz találkozásán mint sarokbástyának volt igen nagy jelentősége. Későbbi elnevezései közül (Börtöntorony, Csigás-torony, Czigány-torony) egyelőre csak a Börtön-torony megjelölésre utalhatunk egészen bizonyosan, hiszen a 17. század elején városi börtön céljaira is szolgált. A Molzer kifejezés azonosítása a Malzerei (kiütéses betegség, lepra) szóval nem látszik indokoltnak. Az elnevezés tehát homályban marad. 43