Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

SzilágyiIstván: A Vas megyei Levéltár új otthona

letti emeleti oratórium és az udvar felé kiálló csigalépcső is. 1935-ben Gruber Imre tervei szerint a kolostor keleti szárnyát hosszabbították meg keleti irányban. A Tolbuhin úti szárnyról a történeti adatok jórészt hallgatnak. Az egykor földszintes, jelentéktelen épület több részletben készült és részben idegen célokat szolgált. Az emeletre szánt kultúrház terveit 1930-ban Löhnert Nándor készítette és azok kisebb módosításokkal meg is valósultak.

15 Az ezután következő időkben lényeges építés nem volt, s az együttes a szerzetesek kiköltözése után néhány felújítási és átalakítási kísérlet ellenére is fokozatosan romlott és a provizórikus építmények, toldalékok egyre szaporodtak. Úgy tűnik, hogy az épület lehetőségei és a használat követelményeinek ellentmondását felszámolni az adott kereteken belül nem lehetett. A helyzet annál is bántóbbá vált, mivel az együttes szerves részét alkotó templomot műemlékileg szakszerűen helyreállították és azóta is jó karban tartják.

16 Az együtteshez, annak déli oldalán, nagy kert csatlakozik. Ez korábban a szerzetesek pihenő- és konyhakertje volt, később a vakoknak is hasonló célt szolgált. Tömör kőfalas kerítéssel is hangsúlyozott zártsága a középkorból örökölt város-szerkezet napjainkig megmaradt emléke. Amikor a városrendezési tervek készítése során a belváros, ezen belül is leginkább a Köztársaság tér forgalmi tehermentesítésének, majd a ma divatos gyalogos belváros megvalósításának módját kutatták, határozták el a Thököly út kiszélesítését és a kerten való átvezetését.

17 Az így kiépíthető gyalogos zóna az Aréna úton, a Tolbuhin úton és a leendő Gyöngyös-parti főgyalogúttal három oldalról is körülfogja az együttest és ebből a helyzetéből következően tovább fokozza városképi és potenciálisan funkcionális jelentőségét is. Ebbe, már a megvalósulás fázisába lépett új környezetbe kellett és kell a levéltárat szervesen beilleszteni. Már a komplexum vázlatos építéstörténete, de az eddig elvégzett vizsgálatok is rávilágítottak az egyes építési szakaszok rendkívül heterogén minőségére és statikai terhelhetőségére. Hasonlóan adottságként jelentkezett az eredeti funkció térrendszere, ami alul igényelt nagyobb közösségi, fent pedig kisebb, szállás jellegű helyiségeket. Ezekből egyértelműen következett, hogy a raktáraknak a Tolbuhin úti szárnyon felüli részét új épületbe kell telepíteni, aminek helye a keleti oldalon van. Ezzel a szétválasztott két épületrész közötti összeköttetés és a Gyöngyös-part felőli zárás is megoldható. Természetes volt ez a KÖZTI tervén még akkor is, ha a bővítés mértéke esetleg még vitatható. A KÖZTI tervének általános diszpozícióját kiindulásként felhasználó újabb szakmai program

18 a vezetés-igazgatás, tájékoztató-ügyfél és kutatószolgálat, feldolgozó szolgálat egységei tekintetében a megvalósítás reális alapjaként kezelhető. A raktárnak a kolostorépületbe való szerepeltetése azonban mindenképpen kérdéses,

19 s ez a konkrét tervezés során bizonyos átcsoportosításokat, vagy a Levéltárral rokon, további funkciók befogadását eredményezheti. Mindezek után a Vas megyei Levéltárnak a volt ferences kolostorban való kialakítása végső formájában a következőképpen rajzolható fel: 379