Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Kövesdi László: A szocialista iparosítás társadalmi és gazdasági feltételeinek kialakulása Vas megyében

A megye társadalmi és gazdasági vezetése azon törekvését, hogy a meglévő üzemeket megőrizzék és működésük feltételeit fenntartsák, elsősorban a politikai szükségletek motiválták az üzemek jelentős részénél. A vasvári fűrészüzemet a megszüntetési rendelet ellenére üzemben tartották azzal az indokkal, hogy a kisparasztok számára végez munkát és a vasvári villanytelep működése is a fűrészüzemtől függ.

48 A MDP megyei bizottsága fellépett a kőszegi volt Czeke téglagyár üzemeltetése érdekében is. Szükségesnek tartották fennmaradását, mert közel 300 családtag megélhetése függött a gyártól. A beszüntetést elrendelő hatóság arra hivatkozott, hogy nagy a megyei eladatlan téglakészlet. A belföldi piacon nem lehet értékesíteni, Ausztriába való exportálása 15 dolláros egységáron a szállítási költségek beszámításával súlyos ráfizetés.

49 Hasonló ügyben intézkedtek Szombathelyen is. A Dunántúli Fűrészek MDP szervezete és az üzemi bizottsága 1950. február 8-án bejelentette, hogy 1950. január 16-án 102 dolgozóval beindult a fűrészüzem. Egy héttel később a három keretfűrészből kettőt leállítottak azzal, hogy március 31-én az üzemet végleg leállítják.

50 A megye iparának helyzetét elsősorban a beruházási politika határozta meg. Jelentősebb beruházások nélkül nem lehetett kimozdítani iparunkat a stagnálásnak minősíthető állapotból. A beruházási források azonban vékonyan csordogáltak a megye gazdaságába, azokból is kevés jutott be az ipari csatornákba. Kisebb vállalatok létesítésére és a meglévők bővítésére viszonylag nagyobb összegek csak 1 953 után jutottak. Az ipari beruházások címén kezelt befektetések jelentős része az ipari infrastruktúra kiépítésére és felújítására került. 1950-ben a megyére vonatkozó terv szerint öt év alatt az új 100 kv-os alállomás létesítésére 12,5 millió, a középfeszültségű fővezeték és alállomások kiépítésére 10 826 ezer, az elosztóhálózat fejlesztésére 35 460 ezer, a faluvillamosításra 19 350 ezer forintot lehetett felhasználni. Nagyobb összeget, 14 millió forintot szántak a szombathelyi Mezőgazdasági Gépgyár fejlesztésére. A szombathelyi takarógyár fejlesztésére 4 milliót, a bőrgyár és cipőgyáréra 4 milliót, a húsüzem korszerűsítésére félmilliót terveztek. A kőszegi textilüzemek 3 milliót, a sárvári cukorgyár 6,1 milliót kaptak volna. A mezőgazdaság fejlesztésére többet szántak. A mezőgazdasági építkezésekre 33 milliót, az állattenyésztésre 12 milliót terveztek felhasználni.

51 1953-ig nem lehet pontosan kimutatni a megyében felhasználható beruházási összeg nagyságát. Valószínűsíthető, hogy a legkisebb tételt 1951-ben kapta. A megyei tanács tervosztálya kimutatása szerint ebben az évben 38 millió 118 ezer forint volt a felhasznált beruházási összeg, ebből építésre 14 652 ezer, gépvásárlásra 9448 ezer, műszerek beszerzésére 215 ezer, egyéb felhasználásra 13 803 ezer forint került.

52 1952-ben 10 millió forinttal bővült a beruházási keret. Felhasználtak 48 millió 196 ezer forintot, ebből építkezésre 19 077 ezer, gépbeszerzésre 2942 ezer, műszerek vételére 430 ezer és egyéb felhasználásra 25 387 ezer forintot költöttek el.

53 1953-ban bővült a beruházási keret. A teljesített beruházások értéke 104 millió 422 ezer forintra rúgott. Az iparra jutó beruházási érték 20 millió 279 ezer forint, az összes felhasznált beruházás 19,4%-a. Feltűnő a könnyűipar alacsony részesedése 3874 ezer Ft (3,7%). A mezőgazdaság 54,1 %-kal részesedett. A beruházások 43,5%-át építésre használták fel. A be344