Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Brenner János: A Szombathelyi Prater a századforduló idején

lelően karba helyezi a kastélyt a főigazgatóság számára, a körülötte elterülő parkot pedig hozzácsatolja a Gyöngyös partján létesített új parkhoz " (Gayer-park, megjegyzés tőlem - B. J.) Idézett újság 1935. július 1 2-i száma szerkesztőségi cikkben arról tudósít, hogy a „város kisgyűlése a Brenner telek megvásárlása tárgyában hozott városi határozatot jóváhagyta." 4. Az 1894-ben kiadott „Magyar Távbeszélő Névsor" szerint Szombathely 8-as kapcsolási számú előfizetője: Brenner János építész Prater. Közli: Mesterházy Sándor „Első kísérletek a telefonnal Szombathelyen" c. tanulmányában. Vasi Szemle XXXVII / 1983/4. szám, p. 579. A „Prater" helynév jelentése feltehetően: lapos, vizenyős terület. 5. Brenner János (VI) idézett 2 emlékirataiból, 36. lap: „Ebben az időben (1901-ben, megjegyzés tőlem - B. J.) ... csináltatta Keresztpapa a Práterben a teniszpályát, külföldi útja alkalmával ismerte meg a teniszjátékot. Megszerezte leírását és szabályait, megvette a hozzávaló készségeket... 6. Bodányi Ödön: Szombathely város fejlődése 1 895-191 O-ig és műszaki létesítményei. Pátria Irodalmi Vállalat, Budapest 1910. p. 224. A prateri park megnyitása a városi közönség számára tehát 1910 előtt történt. Brenner Tóbiás halála után özvegye a nyilvánossá tételt visszavonta. 7. Brenner János (VI) idézett (2) emlékirataiból, 52. lap: „ ... A kis-prater a malommal, az uszodával, sőt abban az időben még egy fehér fürdőházzal, szintén Keresztpapa [Brenner János (V) megjegyzés tőlem - B. J„] tulajdona volt. Az uszodát Diwald bácsi, a malmot Tóth molnár bérelte. Keresztpapa a fürdőházat abban az időben bontatta le, mert - amint hallottam - erkölcstelen dolgok történtek ott. A malomnak három kereke és zsilipé volt. Ha kevesebb víz folyt, akkor egy kerék volt működésben; ha több víz volt, úgy kettő sőt három kerék is dolgozott. Néha előfordult, hogy a zsilipeket is meg kellett nyittatni nagyobb esőzés után ... Az uszoda teljesen faépítmény volt, a kis-prater felé földszintes, az utca felé emeletes kabinsorral. A kabinok előtt cca. 1 m széles járda volt körös-körül, mely cöjöpökön állott. Az úszómedence léccel volt elhatárolva. A kerekeknél volt a nagyvíz az úszók részére, lefelé pedig léccel elválasztva a kisvíz a nem úszók részére. 8. Brenner János (VI) idézett 2 emlékirataiból, 100. lap: „Húsvétkor mentem másodszor haza vakációra (1906-ban, megjegyzés tőlem - B. J.)... Keresztpapa időközben kiköltözött a Práterből, mert azt gyökeresen átépíttette. ... A Prátert... teljesen feltúrták, alagcsövezték, új padlózatokat, oszlopokat sőt részben, falakat építettek. Az egész épületet szigetelték, amint hallottam; több, mint 60 000 koronába került, mely összegért egy emeletes palotát lehetett volna építeni. Szegény Keresztpapa azonban nem került már vissza, mert mire hosszas huzavona után elkészült az építkezés, ő már nem élt..." Fenti, kronológiailag jól azonosítható adatok szerint a práter épület lakőházkénti utolsó átépítése az 1906-1908 közötti évekre esett. (NB: a János keresztnév a Brenner-család kőművesmesteri, építőmesteri, építészeti majd építészmérnöki tagjainál számos nemzedéken át követte egymást. Az azonos keresztneveket viselő, de eltérő időben élt személyek megkülönböztetése - elsősorban azonos szakmájuk miatt csak számozással volt megoldható.) A KÉPEK JEGYZÉKE A KÉPALÁÍRÁSOK SZÖVEGÉVEL 1. kép: SzőkeföLdi helyrajz („Szőkefölder Plan") Eredeti léptéke kb. 1:1800. Készült 1813-ban, készítette Erényi mérnök. (Magángyűjteményből) Részben térképszerű helyszínrajz, részben házhelyosztási terv. Tájolását a csillag alakú északjel adja meg, mely a lap bal felső sarka felé mutat. Az északjeltől jobbra a ferences templom és kolostor beforgatott nézete látható („Franciskaner Kloster"). Vele szemben az urasági vendéglő („Herr. Würt." = „Herrschaftliches Würtshaus"), a mai Pannónia vendéglő elődje helyezkedik el. A kettő között indul az akkori Gyöngyös utcából („Gyöngyös Gase") névtelen utcaként a mai Aréna utca. Keletről a kolostorkert határolja, mesly jogilag mezővárosi terület („Markt Grund") volt. Az utca nyugati oldalán a vendéglőhöz tartozó konyhakert („Zu dem Würtshaus gehöriger Kuchlgarten") terül el, melyen belül felismerhető a későbbi Aréna-kert 327