Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Brenner János: A Szombathelyi Prater a századforduló idején

miatt volt szükség erre az építményre, amely később nyomtalanul eltűnt.) A park növényállományának leghatásosabb elemeit a kettős gesztenyefasor mellett a széprajzú platán és a gazdagon virágzó tulipánfa adta. A parkhoz, illetve a birtokhoz tartozott a gyöngyösparti sétány is; mindkettő a nyilvánosság számára is rendelkezésre állt: „a 400 m hosszú szol/ősi sétautat és a 2500 négyszögöl nagyságú Práter-kertet élvezhet/ a város közönsége. Ezek egykor a Montenuovo hercegi családé voltak, most Brenner Tóbiás polgármester tulajdonában vannak, aki azok szabad használatát a közönségnek megengedi. "* A bekerített park bejárata északról nyílt egy útról, melynek nyomvonalát a mai Vak Bottyán utca követi. Az utat nyugati irányban fahíd kötötte össze a Fürdő utcával (ma Aréna utca), keletnek pedig csordahajtó út folytatta a földek felé. Ezen névtelen úttól északra, a prateri házzal eltoltan átellenesen helyezkedett el az ún. prateri major, mely 1813-ban még L-alakú épületként jelenik meg a helyszínrajzon, de 1880-tól már U-alakúvá kiegészített épületcsoportként tűnik fel a térképeken. A nagy-major cselédlakásokat, kocsiszínt és istállókat tartalmazott. Helyének nincs nyoma a városalaprajzon, mert a Gyöngyös áthelyezésével és szabályozásával a 30-as években a topográfiai helyzet lényegesen megváltozott. Támpontként szolgálhat, hogy az egykori major a mai Vak Bottyán utca és a Gyöngyös utca hegyesszögében állt. Megjelenését korabeli fénykép is megőrizte. A prateri majortól nyugatra, a Gyöngyös főága és malomárka közötti szigeten fásított, füves szabadterület helyezkedett el, az ún- kis-Prater, mely nem állt gazdasági művelés alatt, viszont a tulajdonos engedélyével gyermekjátszótérként hasznosult. Megközelítése a Prater felől fahidakon, a város felől egy keskeny, átlós irányú gyalogúton történt. Utóbbit a ferences kolostorkert kőfala {mely egészen a Gyöngvösig húzódott déli irányban) valamint a prateri malom-együttes kerítése határolta és bürü vezette át a szigetre. A volt kis-Prater, a régi Gyöngyös-főág ma is kirajzolódik a Gayer-park elrendezésében. A kisPrater területén volt ugyanis található a mai park régi, magastörzsű faállománya; a régi Gyöngyös-medret és a kis-Prater bejáratát követi tendenciájában az az átlós gyalogút, mely a Sebes György utca és az Aréna utca sarkától indulva a Gyöngyös utcába torkollik be a Hunyadi út közelében. Végül a mai Gayer-parknak régen a kolostorkerthez tartozó része is jól felismerhető az említett átlós gyalogút és a Sebes György utca közötti háromszög alakú játszótérben. A városalaprajz ezen a részen - mint általában -jelzi múltját és változását. A kis-Pratertől nyugatra, a Gyöngyös és az akkori Fürdő (később Brenner János, majd Szabó Dezső, azután Derkovits Gyula és jelenleg Aréna) utca között állt a magtár és a pajta, továbbá a prateri (felső) malom és a hozzákapcsolódó uszoda. Ez a terület ma szintén a Gayer-parkhoz tartozik; régebbi prateri vonatkozását az Aréna utca keleti oldalán húzódó, kiöregedett vadgesztenye-sor jelzi. A malomról és az uszodáról részletes leírás maradt fenn.

7 A park keleti oldalán állt a prateri kis-major, ahol személyzeti lakások, a parádés fogat istállója és kocsiszíne, jégverem és mosókonyha helyezkedett el. Folytatását a kertészet képezte a mai közlekedési gyermekjátszótér határáig. A park keleti kerítése és a Jurisich utca nyugati szabályozási vonala ma is felis324