Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Horváth Ferenc: Az egyesületi élet Szombathelyen a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korában

tősége is változott a politikai viszonyok, s a kor követelményeinek megfelelően. Névy László 1868-ban mint egyleti titkár felhívással fordul a tagokhoz a Vasmegyei Lapok hasábjain, hogy gyermekeiket adják be az ének- és zeneiskolába, a felnőttek pedig lépjenek be a dalárdába. Hangversenyeik viszonylag gyér számú közönség előtt zajlanak az újság híradásai szerint, de hogy folyt ének- és zenetanítás és nem is eredménytelenül, arról egy érdekes híradást hozok fel példának. 1868. április 22-én a Vasmegyei Lapok a következőt közli:„a napokban utazott keresztül Szombathelyen Rosenberg Zsigmond énekes, ki az odessai dalszínházban 150 rubelnyi havi fizetéssel van szerződve. Ezt pedig csak azért hozzuk fel, miszerint Rosenberg első kiképeztetését a korábbi szombathelyi dalárdánál nyerte." A kiragadott példák csak utalhatnak arra, hogy mennyire szükséges volna például ennek a társulásnak történetét is elemzőén és kritikailag feldolgozni, hiszen a város zenetörténete szempontjából működésének hatása nem maradhatott teljesen közömbös a későbbi kezdeményezések szempontjából. Nem időzve többet a kulturális célú egyesületeknél, feltétlen szükséges megemlíteni a sportegyleteket is, melyeknek tevékenysége talán egysíkúbb volt természeténél fogva, mint a többi társadalmi egyesületé. Ezek közé tartozott mindenekelőtt az 1868-ban alapított Torna Egylet, melynek történetét Károlyi Frigyes a Vasi Szemle 1981. évfolyamában a századfordulóig feldolgozta, s melynek indulásakor 89 rendes tagja volt. De ide tartozik a Szombathelyi Korcsolyázó Egylet is 1877. évi alapítással, 44 taggal.

20 Az alispáni nyilvántartásokban nem szerepel több olyan egylet, amelynek pedig nagy szerepe volt a város tudományos életének, a kiegyezés utáni politikai fejlődésnek, a politikai viták alakulásának és érvényesülésének menetében. Ennek oka, hogy ezek az egyletek vagy iskolai körökből indultak ki, (Premontrei Gimnázium), vagy politikai pártok, vagy csoportosulások hozták őket létre, s mint ilyenek külön kategóriába tartoztak, és közvetlenül országos hatóságok vagy intézmények segítségével jöttek létre. Tudományos vonatkozásban legjelentősebbé a Régészeti Egylet vált, melynek története és fejlődése a szakirodalomban ismert. Itt jegyezendő meg, hogy e téren a kezdetek kezdetén milyen nagy jelentősége volt a premontrei gimnáziumnak, melynek több tagja (Lipp Vilmos, Kárpáti Kelemen, Kuncz Adolf) személyében olyan ösztönző erőt képviselt, mely egyre szélesebb mozgalommá fejlődve, korában nagyon értékes eredményeket hozott létre, nem utolsósorban Szombathely város első monografikus feldolgozását. De ez az egylet volt megalapozója annak a társadalmi tevékenységnek is, mely más tudományágak (történettudomány, néprajz) területén is kezdte kialakítani azt a baráti kört, mely idővel a múzeum létrehozásához vezetett. A kezdetben iskolai gyűjtemények ugyanis idővel a város közgyűjteményévé váltak. Ez természetesen csak úgy volt lehetséges, hogy a szombathelyi kutatók elsősorban személyi kapcsolataik révén a VKM és az Akadémia révén kivívták maguknak azt az elismerést, amely meghozta gyümölcsét éppen az említett szervek támogatásával, s az 1890 utáni korszakban városi intézménnyé válhatott. A kör azonban még korántsem zárult le. Mint már utaltunk rá, a társadalmi 273