Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Horváth Ferenc: Az egyesületi élet Szombathelyen a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korában

„Kasino"-ként is.

8 Az 1 859-ben megjelent bécsi kiadású Staats Handbuch,

9 címtár és névtár egyáltalán nem említi. Abban megegyeznek viszont az öszszes magyar nyomtatott és írott források, hogy alapítási éve 1833. Az okokat vizsgálva e sok változás miatt arra a következtetésre kell jutnunk - ezt még a későbbi kutatások megerősíthetik -, hogy az egyletnek olykor évenként, de főleg korszakonként változó vezetősége (1833-1848, 1849-1860, 1861-1867, 1867-) az egyletet maga is különbözőképpen nevezte. Bár funkciója és életrehívója egyértelműen egy volt alapításától megszűnéséig. Létrehívta a megye nemessége, s célja az olvasás {könyv és folyóirat) népszerűsítése, mellette biliárd és kártyajáték. E tanulmány keretein belül aránytalan volna megírni az egylet monografikus feldolgozását. Ami mégis arra késztet, hogy sorsát nyomon kövessük, az az, hogy rajta keresztül a társadalmi, politikai és szellemi élét olyan jelenségei mutatkoznak meg, amelyeken úgyszólván minden társadalmi egyesület, egylet keresztülmegy a reformkortól a 19. század 90-es éveiig. így jellemzésképpen csak ezekre a jelenségekre kívánunk utalni. A Casino Egylet Talán nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a líceumi Magyar Társaságnak volt némi köze az egylet létrehozásához. Ha közvetlenül nem is, közvetve. Az ott tanuló papi pályára készülők, és civil nemesek ott kaphattak kedvet az olvasáshoz, a korral való haladáshoz. Magántanulóként maga Széchenyi István is látogatta a líceumot az 1840-es évek második felében, a szabadságharc kitörése előtt látogatást is tett a szombathelyi kaszinóban.

10 Talán nem érdektelen megemlíteni azt sem, hogy a Magyar Társaságot 1 836-ban szüntetik meg felsőbb rendeletre,

11 s így, ha kevés is a valószínűsége az összefüggéseknek - ezt későbbi kutatások kideríthetik - elképzelhető, hogy a megye nemessége ebben a kaszinóban kíván magának művelődési lehetőséget teremteni és szórakozni. Természetesen beszélgetni és művelődni lehet biliárdozás és kártyázás közben is, politikáról, gazdálkodásról, művelődésről az újsághírek és könyvek birtokában. Az a tény, hogy az egyesületnek 80-100 tagja van, bár a tagdíj évi 10 Ft, vidékieknek 5 Ft, arra utal, hogy a haladó magyar nemesség törekvéseinek jelentős bázisa volt az egylet a szabadságharc előtt. Az a tény pedig, hogy fenn tudott maradni a Bach- és kiegyezéskor nehéz éveiben, meglehetősen megfontolt diplomáciai készségre utal. Ennél is többre azok a határozatok, melyek óvatosan fogalmazva, de betekinteni engednek az egylet szellemiségébe. E tekintetben nagyon érdekesek a megrendelt újságok és folyóiratok {magyar és német nyelvűek) arányainak változása a kiegyezésig. Az egylet vezetése rugalmasan alkalmazkodik a politikai helyzethez. Mind az elnök, mind az alelnök, mind a választmányi tagok személyének megválasztása terén. Az egyletben nemcsak magyar, hanem német anyanyelvű haladó városi polgárok is részt vesznek. Az első elnök, akinek neve kibetűzhető a ron264