Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Lasics Judit: A Bach-kor iskolapolitikájának hatása a szombathelyi népoktatásra

Az iskola ebben az időszakban tette meg az első lépéseket azon a nem könnyű úton, mely végül is a modern ipari termelés feltételeit részben az oktatásban teremtette meg. A gazdasági élet rohamos fejlődése - nem szakítva el a modern, polgári elvek szerint átalakított oktatástól - csak a következő évtizedekben várható. JEGYZETEK 1. Az iskolatörténet-írás iránti igény sokrétűségére, a különböző tudományágazatokban való megjelenésére Mészáros István (Mészáros István: Iskolatörténet - művelődéstörténet. = Magyar Pedagógia, 1983. 2. sz.) és Bajkó Mátyás {Bajkó Mátyás: fKz iskolatörténeti kutatás fogalmi problémái. = Iskolatörténeti tanulmányok. Eger, 1977.) hívta fel a figyelmet, a szabadságharc utáni, oktatási szempontból kevésbé kutatott korszakra Kanyar József, Köte Sándor, Mészáros István, Vörös Károly, valamint helytörténeti vonatkozásban Horváth Ferenc, Regös János publikációi. 2. Szabad György: Az önkényuralom kora. = Magyarország története 6 / 1. 2. rész. Bp. 1 979. 453-455. p. „ 3. Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmus rendszere 1849-1867. = A magyarországi polgári államrendszerek. Tanulmánykötet. Szerk. Pötöskei Ferenc, Ránki György. Bp. 1 981. 92. p., 106-107. P4. Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár. Bp. 1965. 35. p. 5. Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: OL) Abszolutizmuskori levéltár, Cziráky János pozsonyi kerületi főbiztos iratai 6. cs. 837 / 1849. 6. OL Abszolutizmuskori levéltár, Cziráky János iratai 1624 / 1849. A rendelkezés keletkezésének körülményeiről Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár i. m. 149-1 50. p. Vö.: Köte Sándor: Közoktatás és pedagógia az abszolutizmus és a dualizmus korában (1848-1918). Bp. 1975. 9-12. p., valamint Pethes János: Népoktatásunk állapota a forradalom után. = Magyar Paedagógia, 1892. 229-240. p. E helyütt a népiskolákra is vonatkozó szakaszokból idézünk: „1. §. Az álladalom az oktatás és nevelés fölött felügyelési jogot gyakorol ... 2. §. Valamennyi oktatási intézetek köz- és magánintézetekre oszlanak... Magántanodáknak megengedtetik, tanítványaikat köztanodáknál próbatételre állítani ki. 5. §. A néptanoda kiválólag az ifjúság nevelésére szolgáljon, tehát abban a vallási oktatás túlnyomósággal bír, s ennélfogva annak az egyházzal szoros kapcsolatban kell állnia; evégből, ahol csak lehető, azt mint egyházközségi ügyet kell tárgyalni. Kívánatos, hogy az egyszersmind országlati (politicai) község ügyeként is tárgyaltassék.... A néptanodák ápolása, azokra ügyelés és azok vezérlete az álladalomnak és az egyháznak közös ügye. Tehát az egyházi hatóságok mellé, mellyek a néptanodát eddig vezérlették, az álladalom részéről tapasztalt tanodái férfiak fognak rendeltetni, kik az iskolai ügynek különösen tanművészeti részére ügyelendnek s azt ápolandják. 8. §.... a néptanodában oktatás, ha a nemzetiségek egy helybeni vegyülete ezt részenként lehetetlenné nem teszi, anyanyelven adassék. 10. §. Közremunkálás a közoktatás és néptanodaügy előmozdítására, valamint köz tanintézetekre felügyelés a kerület főbiztos kötelességeihez tartozik. Ezekhez ideiglenes tanodái felügyelők adatnak, kik jelenleg a kerületi főbiztosok útján leveleznek a felsőbb hatóságokkal, s a mostani főtanulmányi igazgatók helyébe lépnek. Az eddig fönnállott tanulmányi kerületek megszüntettek. 11. §. Jövőre a minisztérium szándékához képest a különféle tanodákhoz képest különféle felügyelők lesznek felállítandók..." 7. Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár i. m. 289-290. p. 9. Dokumentumok a magyar nevelés történetéből 1849-1919. Bp. 1979. 28-29. p. Eredeti szöveg: Reich-Gesetz-Blatt. 1855. 635-641. p. 9. Vö. Lasics Judit: Adalékok a Bach-korszak tanügyigazgatásához. = VEAB-értesítő, 1984. Előadások. Veszprém, 1 984. 363-364. p. 10. Vörös Károly: A két Ratio Educationis és népoktatás Magyarországon 1774-1868. = Schulund Bildungswesen im pannonischen Raum bis 1918 mit besonderer Berücksichtigung des niederen Schulwesens. Eisenstadt, 1976. (Internationales Kulturhistorisches Symposion Mogersdorf. Band 7.) 228. p. 257