Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Lasics Judit: A Bach-kor iskolapolitikájának hatása a szombathelyi népoktatásra

folyamatosan. Már az 1845. évi tanodái szabályzat 49. §-a is szorgalmazta a bútorzat, a tanítók rendes fizetése biztosítására s a helyes iskolai gazdálkodás miatt curatorok, gondnokok kinevezését. Az 1849-es októberi ideiglenes rendszabályokkal az állami felügyelet erősödött. 1856-ban, az egyháznak tett azon jelentős engedményeket követően, mellyekkel a rendszer a klérust akarta megnyerni magának, ismét szétküldték az iskolagondnokok feladatait tartalmazó nyomtatványokat.

49 Igazgatási szempontból azt emeljük ki, hogy a „tanodái gondnokot a község nevében gyakorlandó felügyelői hivatalának erejénél fogva, őt az ülés/ hely és szavazat, a község képviseleti üléseiben iskolai ügyeket illetőleg közvetlen a község elöljárója, azaz a polgármester s ... a tanácsosok után illeti". Ennek ellenére az iskolai gondnokoknak rendkívül csekély volt a lehetőségük, hogy a lényegesebb dolgokba beleszóljanak. Elsőrendű feladatuk ugyanis az iskolakötelezettség betartatása akár erőszakkal is, a már említett anyagi ügyekre való felügyelet, a gyermekek utcai viselkedésének ellenőrzése. Érdekes, de egyben a konkordátum után a világi felügyelet gyengülését is mutatja, hogy a városnak küldött eredeti nyomtatványról azt a bekezdést, melyben a vallásoktató ellenőrzését is megengedik az iskolagondnoknak, utólag tintával kihúzták.

50 1856. augusztus 31-én (pár héttel az új gondnoki utasítás megérkezése után!) Rozner Antal, a megyefőnök által kinevezett iskolagondnok elaggott korára és családi állapotára hivatkozva lemondott.

51 Korábban az iskolafelügyelő az a Stallner Ferenc volt, aki az 1853-as iskolavizsgálat ügyében a jelentést összeállította. Rozner Antal lemondása viszályt keltett Boros Károly esperesplébános, helybeli iskolaigazgató és a város tanácsa között. Az esperesplébános Rozner hivatalos lemondása után kijelentette: „... Rozner Antal hivataléban fog maradni.. ."

S2 Felháborodását az váltotta ki, hogy a város Hetyey István ügyvédet a megkérdezése nélkül választotta meg Rozner utódjául. A következő tanácsülésen aztán olyannyira összetűztek az iskolagondnok személyén, hogy Boros Károly a megyefőnöki hivatalnál feljelentette a városi tanácsot, s Zámboni Rudolfot, „ki az 1848-49-iki gyászos emlékezetű forradalomban a legkevesebb részt sem vett" kéri az iskolaügyek világi felügyelőjévé kinevezni. A vita végül is Táczy Sándor iskolagondnoki kinevezésével fejeződött be. A szombathelyi főelemi időszakunkban városi fenntartású r. k. hitfelekezeti iskola volt, ezért igazgatója Boros Károly esperesplébános, ki a járási iskolafelügyelő is. Az egyházmegyei iskolafelügyelő 1858-ban Lipovics István, a zalaegerszegi archidiakonátus főesperese.

53 2. Az iskolaépület állapota, felszerelése Szombathely legrégibb elemi iskolájának történetét Abai Imre követte nyomon.

54 Kutatásai alapján tudjuk, hogy a három osztályos városi anyanyelvi iskola (nemzet iskola) 1780. november 1-én nyílt meg, két osztály a latin iskola (gimnázium) emeletén, egy pedig az „iskolamester" házában. 1800-ban a régi triviális iskolát átépítették. Az anyanyelvi iskola két „normálisnak" nevezett 248