Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)
Tilcsik György: Vas megye és az örökváltság kérdése a reformkori országgyűléseken
Az alsótábla a főrendek ezen átiratával érdemileg 1 840. február 24-i országos ülésén foglalkozott. 134 Az ekkor kialakított többségi vélemény - mely nagyon közel állt Bertha Antal által még az 1839. október 9-én tartott országos ülésen Vas megye számára elfogadhatónak mondott állásponthoz - akceptálva főrendek javaslatát, külön megszorító intézkedéseket indítványozott a korona, az egyházi és a közalapítványi, valamint a hitbizománnyal és seniorátussal szabályozott javakat érintő örökváltsági szerződésekre. Előbbiekre vonatkozóan a megváltási tőkének a Helytartótanács felügyeleti és ellenőrzési joga alatt történő együttartását, és a szerződő földesúr részére csak a kamatok kiadását kezdeményezte, míg utóbbiakkal kapcsolatosan azt indítványozta, hogy az örökváltsági tőke sorsára vonatkozóan az általános örökösödési szabályok legyenek érvényesek. 135 Az alsótábla e javaslatára reagáló, s az 1840. március 10-i országos ülésen nyilvánosságra hozott főrendi válasz két, a kérdés lényegét nem érintő módosítás kivételével elfogadta a követek indítványát. A kifogások egyike a törvényjavaslatot azzal kívánta megtoldani, hogy az örökváltsági tőke „jogi természete" olyan legyen mintha az úrbéri állomány volna, a másik pedig a hitbizományi és a seniorátusi javakban kötendő örökváltsági szerződéseket tárgyaló szakaszt azzal kívánta kiegészíteni, hogy ha a szerződések magánkézen lévő földtulajdont érintenek, akkor a váltsági tőkével kapcsolatos és törvényben rögzített jogaikat az érdekeltek bármikor érvényesíthessék. 136 Az alsótábla március 28-i országos ülésében foglalkozott a mágnások ezen üzenetében tett módosító indítványokkal. A követek átiratukban közölték, hogy elfogadják a főrendek véleményét, s egyúttal felszólították őket, hogy minden késedelem - vagyis további módosítások és egyeztetések - nélkül a két tábla terjesszen törvényjavaslatot az engedőleges örökváltság tárgyában az uralkodó elé. 137 Ennek megtörténte után az alsótábla 1840. április 7-én tartott országos ülésében bemutatták az 1832/36. évi országgyűlés úrbéri tárgyú törvénycikkelyeinek módosítását tartalmazó javaslatot, mely az 1836 : VIII. te. 2. §-át a fent leírt módon kívánta kiigazítani. 138 A törvényjavaslatot- külön az alsó-, külön pedig a főrendi táblán történt elfogadása után - az országgyűlés április 11-i elegyes üléséből küldték fel az uralkodóhoz, 139 aki erre április 29-én kelt leiratában válaszolt, melyet a másnapi országos ülésen hoztak nyilvánosságra. 140 A resolutio az engedőleges örökváltság bevezetését kezdeményező felterjesztés lényegét elfogadta, de kérte a szerződések megkötésével és jóváhagyásával kapcsolatos eljárás törvényben történő rögzítését. 141 A királyi leiratban foglaltaknak megfelelően elkészített, s az alsótábla 1840. május 4-i országos ülésében, majd a mágnások által elfogadott, végül pedig a másnapi elegyes ülésben is jóváhagyott törvényjavaslat az addigiakon kívül azt indítványozta, hogy az örökváltsági szerződésekből a szerződő felek számára szükséges példányokon felül további két példányt kell készíteni, és azokat az illetékes megye közgyűlése elé kell terjeszteni. Innen az említett két példány egyikét a megye archívumába helyezik, míg a másikat a legfelsőbb jóváhagyás megszerzése céljából a Helytartótanácson keresztül eljuttatják az uralkodóhoz. A Helytartótanács feladata az örökváltsági szerződésekkel kapcsolatosan egyfelől a közadó alapjának épségben tartására való felügyelet, 187
