Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)
Tilcsik György: Vas megye és az örökváltság kérdése a reformkori országgyűléseken
bői küldték fel az uralkodóhoz. 104 A felterjesztésre készített, 1835. április 9-én kelt resolutio az V. cikkely 2. §-át teljes egészében elfogadta, ugyanakkor azonban több, a törvényjavaslatban szereplő pontot illetően kifogásokat támasztott, amelyekkel kapcsolatos tárgyalások és üzenetváltások gyakorlatilag a diéta végéig elhúzódtak. 105 Érdekességként említhető, hogy az 1835. november 4-én tartott kerületi ülésen Zemplén megye követei azt indítványozták, hogy a jogügyi munkálat illetékességi körébe utalt örökváltság kérdését- miután nyilvánvaló volt, hogy a teljes jogügyi munkálat tárgyalására a rendelkezésre álló idő szűkössége miatt nem lesz mód - excerptaként, azaz a munkálatból kiemelve, előtezetesen tűzzék napirendre. A zempléni javaslat azonban 25 ellenében csak 22 megye támogatását nyerte el, 106 így azután az 1836 áprilisának végén megszövegezett, majd az V. Ferdinánd által május 2-án szentesített VIII. törvénycikkely 2. §-a csak az úrbéres tartozások, szolgáltatások és adózások évente egyszeri pénzfizetéssel történő legalizálását magában foglaló örökös szerződések megkötését törvényesítette, s az örökváltsági szerződések engedélyezése a liberális ellenzék minden erőfeszítése és törekvése ellenére sem került be a Corpus Jurisba 1836-ban. 107 Az országgyűlésről megyéjükbe visszatért vasi követek beszámoltatása az 1836. június 13-ára összehívott közgyűlésen történt meg. A követi végjelentés a szokásokhoz híven egyrészt elsorolta és röviden jellemezte a szentesített törvénycikkelyeket, valamint azokat a kérdéseket is, melyekben a két tábla vagy az országgyűlés és az uralkodó álláspontjának lényeges eltérése miatt végül megegyezés nem született. A követbeszámoló - miközben utóbbiak között meg sem említette az oly sokat vitatott örökváltság kérdését - addig az uralkodó által jóváhagyott úrbéri tárgyú törvénycikkelyeket sommásan olyannak minősítette, melyek révén „ ... a földesurak és jobbágyaik között fennforgó viszonyok kölcsönös jussokkal és kötelezettségekkel egyetemben azon számos néposztálynak, mely a közterheket közvetlen /.immediante:/ viselvén a törvényhozás gondos ápolását megkívánja, nevezetes könnyebbségéve/ rendesen e/határozva, a polgári társaságnak ezen hasznos része az ő szorgalma által való szerzeménye, és erről való szabad rendelkezés eránt biztosítva, személyeik és vagyonokra nézve az önkinytűl a lehetőségig megmentve, s mindezek által a hazához szorosabb érdekkel kapcsolva vágynak. '^ 08 Vas megye álláspontja az örökváltság kérdésében az 1839/40. évi országgyűlés idején Az 1839. április 8-ára összehívott Vas megyei közgyűlés a közelgő országgyűlésre érvényes követutasítások kidolgozására Vidos József alispán elnöklete alatt működő 18 tagú választmányt nevezett ki, s egyúttal az alispán megbízást kapott, hogy a választmány április 25. és 27. között tartsa meg első üléseit. 109 A választmány ezen ülésein kialakított és összesen 37 pontból álló anyautasítás-tervezet 34. pontja - minden közelebbi teendő meghatározása nélkül - a mégválasztandó vasi követek kötelességévé kívánta tenni, hogy az 183
