Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Wirth Zsuzsanna: A nemesi kisbirtok differenciálódása Vas megyében a XVIII. sz. közepétől a polgári forradalomig

tében. Volt-e összefüggés az 1550-ből ismert 37 libertinus és a legkorábbi, 16. századi nemesítések között?

53 A családnevek szerint 2-3 famíliából bokrosodott ki néhány településen a viszonylag magasabb arányszám. Nagyrákoson a Sáska és a háromféleképpen nevezett Nemes-Nagy-Fölnagy nemzetség 1 570-ben egyszerre kapott adománylevelet, egyszerre iktatták be őket Vas megye nemeseinek sorába. Ez a donáció magyarázatot ad a kis kuriális birtokok létezésére.

54 A 1 7. századtól már csak armalissal nemességet szerzett családok esetében azonban bizonytalan a földtulajdon eredete, mint például a hodosi Farkas családnál. A többi armalista más vidékről települt át az Őrségbe, köztük Senyeházára a Sohár (Zsohár) család Csekefáról.

55 1 754-1834-1844 között pontosan megkétszereződött az őrségi taxás nemesek száma: 28-ról 56-ra emelkedett. A kisbirtok osztódásának következtében kétharmad részük 10 hold alatti törpebirtokossá vált, egyharmaduk birtoktalanná. Az ő helyzetüket pontos árnyalattal tükrözik az összeírások megjegyzései: „birtoktalan", „zsöllér", „más háta megett lakik", „jobbágy helen él".

56 A másik figyelemre méltó jelenség a települési megoszlás. Többségük folyamatosan a következő helységekben élt: Nagyrákoson (12-18), Őriszentpéteren (3-7), Hódoson (3-6), Iklódpusztán (2-7, itt is a Sáska és Fölnagy család), Szattán (3-4), Bajánházán (2-2). Az első adat 1 754-re, a második 1834-1844-re vonatkozik. Kerkáskápolnán az 1 787-ben feltűnt Krizsai család 6 leszármazottját ismerjük a 19. század elejéről. Pankaszon csak a 18. században. Dávidházán csak a 19. században fordult elő 1-1 nemes. Azokban a falvakban észlelhető tömörülésük, ahol protestáns lelkész, tanító működött. Ez nem lehet véletlen, tekintettel az 1 730-as években lezajlott konfliktusokra, amikor öt század katona „segédkezett" az őrségi protestáns templomok elvételében.

57 A nemesség nem mentett meg senkit sem a szegénységtől, de legalább a személyi szabadságjogokat biztosította. Az Alsó-Őrségben feltűnően kevés volt az agilisek száma. Összesen 5 család lakott Nagyrákoson, Hódoson, Senyeházán.

58 A cisztercita apátság falvaiban sohasem birtokolt köznemes, agilis. Szentgotthárdon éltek néhányan nemes uradalmi alkalmazottak, özvegyek, ismeretlen foglalkozásúak.

59 A Rába magyarországi szakaszán az első jobbparti település Velika volt. Ez az egyetlen hely, ahol önkéntes örökváltságra kivételes példát találunk. A Skublics család szabadította fel 6 zsellérét és 3 jobbágyát % teleknyi földdel.

60 Vas megye keleti része Gazdasági-társadalmi szempontok indokolják elsősorban az alkalmazott területi felosztást, amely a történelmi vármegye keleti felét egységbe foglalja. Ma talán jobban érzékeljük az árnyalatnyi különbségeket a változatos természeti látványban, néprajzi hagyományban, mint az azonosságot, amely csak akkor kap hangsúlyt, ha nem a mai megyehatárokban gondolkodunk. A nyugati zónához viszonyítva a legfeltűnőbb különbség a teljesen homogén magyar etnikum. A második, igen fontos gazdasági kihatású eltérést a ter154