Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)
Feiszt György: Szombathely mezőváros pénzügyigazgatása a XVII—XVIII. században
Nagy kár, hogy a számadások hiányossága miatt nem tudjuk rekonstruálni a szombathelyi pénzügyi tisztségviselők mindegyikének névsorát. 101 Az archontológiai sorok fóghíjassága ellenére is nyomon követhető néhány ember pályafutása. Például Poltauff Antal, aki 1718-1720-ig a vendégfogadó gazdájaként, majd 1720-1747 között egy személyben domesticus és militaris perceptorként tevékenykedett. Közel három évtizedes pénzügyi működését akár karriernek is tekinthetnénk, ha nem ismernénk olyan esetet, amikor a kezdetben pénzügyekkel foglalkozó tisztviselőnek sikerült a mezővárosi hierarchia csúcsára, a bírói székbe eljutnia. Ez a ritka karrier Puchart Antal nevéhez fűződik, akit 1734-35-ben malomgazda volt. Ezt követően választott pénzügyi tisztség nélkül 1738-tól belső tanácsosként vett részt a város életében, amíg 1 752-ben bíróvá választották. Bár nincsen példa arra, hogy egy bíróvá választott személy később perceptor, vagy akár jegyző lett volna, mégsem gondoljuk, hogy a mezővárosi hierarchia merev konstrukció lett volna. A pénzügyi tisztségek betöltésében ugyanis jelentős mozgást figyelhetünk meg az eddig elmondottakkal ellenkező irányban is. Ezt Völgyi György pályáján figyelhetjük meg, aki 1745-ben téglainspektor, majd 1748-1750-ig a domestica cassa perceptora volt. 1751-től viszont már ismét téglainspektor, majd a vendégfogadó gazdája lett. De ilyen Eberl Mátyás esete is, aki 1754-ben szintén téglainspektorként kezdte pályáját, egyidejűleg a domestica cassa inspektorságat is ellátva. A két tisztséget 1754-58 között együtt viselte, hogy végül a vendégfogadó gazdája legyen (1762). Érdekes, hogy a pénzügyi kistisztviselők közül Szombathelyen senki sem lett városi jegyző és mindössze egyetlen olyan eset van a 17-18. sz-ban, hogy valakit pénzügyi funkcióból a bírói székbe emeltek. 1717-ben Rosty Zsigmonddal történt meg, hogy militaris perceptorságból egyenesen bíróvá választották. Kerkápoly Józseffel fordult még elő hasonló eset, őt azonban domesticus perceptorságának letelte után 12 évvel, 1 766-ban tették meg bírónak. 102 Vizsgálódásunk rövidsége ellenére egy olyan kép bontakozik ki előttünk, amely Szombathelyen a pénzügyi tisztviselőket a mezővárosi hierarchiában a pénzügygazdálkodás napszámosaiként mutatja, míg a város vezetése a bíráskodó „jogi réteg" kezében volt. JEGYZETEK 1. Zsigmondkori oklevéltár. összeállította Mályusz Elemér Hl. Bp. 1951-1958. II. 5725. sz. 2. Kiss Mária: Szombathely püspöki mezőváros tanácsa a XVIII—XIX. sz-ban. Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjából. Bp. 1917.119. p. 3. Kiss i. m. 122. p. 4. Uo. A varos közönsége, a communitas és a község azonos fogalmat a mezőváros választható illetőleg választásra jogosult polgárait jelenti. 5. Kiss i. m. 137. p. 6. Kolosvári Sándor - Óvári Kelemen: A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye. V. 1902. Szombathelyi statútumok 7. Kiss'i. m. 118. p. 136
