Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Harald Prickler: Vas megye régi borűrmértékei az északnyugat-pannóniai mértékrendszer keretében

tették a németújvári hegyimértéket. A dézsma beszedésénél használt hegyipinteket (dézsákat) hitelesítették és a pozsonyi pinttel „Reduktions"-táblázatba tették. Eközben kitűnt, hogy a nagy uradalomban négy különböző nagyságú hegyipinttípus volt használatban, míg a számítást csak a rohonci (kőszegi) pinttel (2,0385 I) végezték, ilyenformán: Helység Hegyipint, tartalma I 1 pozsonyi pintben a) Bükkös, Rábaszentmihály \ 1,982 b) Kiskolozsvár, Radafalva, Szentmiklós \ 2,017 c) Szentkút, c) Szentkút, Strém, Rábafüzes, Longczál, Újtelek, Borosgödör, Királyfalva % 2,1235 d) Horvátzsámánd, Szentkereszt, Rábakeresztúr, Patakfalva, Kukmér, Zsalár, Ujkörtvélyes, Limpok, Hárspatak, Felsőújlak, Nád, Némethidegkút, Baksafalva, Rábort, Szentelek, Burgóhegy, Berdihegy, Vörthegy, Najdóhegy, Stinác, Újhegy, Gamócs, Tobaj, Kismedves, Nagymedves, Arand, Barátfalva, Németgyirót, Ponic % 2,265 A beszedett tényleges dézsmamust eltérése az elszámolttól ezért az a)csoportban -2,8 %-ra rúgott, a b)-csoportban -1,1 %-ra, a c)-csoportban +4%-ra, a d)-csoportban pedig +10 %-ra; a begyűjtési eredmény tehát jelentősen meghaladta az elszámolt végösszeget. Ezáltal az uradalmat óriási kár érte. Ennek az immár megszüntetett visszásságnak a fő haszonélvezői bizonyára az uradalmi alkalmazottak (jószágkormányzók, pincemesterek) voltak. JEGYZETEK 1. Léderer Emma, Régi magyar űrmértékek. Századok 1923. 305. kk. o. 2. N. Kiss István, Adalékok a magyar mérésügy középkori történetéhez. Fejezetek a magyar mérésügy történetéből. Budapest, 1959.; ugyanő, Staat, Mass und Gesellschaft (Fragestellung am Beispiel des Königreichs Ungarn XV-XIX. Jh.). Travaux de la 2

e Conference Internationale sur la Metrologie historique Rijeka, 19-21. Septembre 1973. (Zagreb 1973), 163. kk. o.; itt továbbvezető irodalom is Bendeffy László-Xó\, Alexsander HuSöava-Xó\, Zíatko Herkov-tó\ és Stefan Kazimierz-Xő\. 3. Robert Baravalle, Zur Geschichte der steirischen Masse. Zeitschrift des Historischen Vereins für Steiermark XXI. k. (Graz 1 935 k.), 9. kk. o. ill. 53. kk. o.; ugyanő. Zur Geschichte des Grazer Masses. Zeitschrift d. Hist. Ver. f. Stmk. XXV. (Graz 1929), 47. kk. o. 4. Harald Prickler, Der Eimer. Ein Beitrag zur mittelalterlich-neuzeitlichen Masskunde des burgenländischen Raumes. Burgenländische Heimatblätter 24 (Eisenstadt 1962), 21. kk. o. 5. Allgemeine Landestopographie des Burgenlandes Hl/1

: Der politische Bezirk Mattersburg. Allgemeiner Teil (Eisenstadt 1981), 532. kk. o. 6. Robert Schalk, Zur Geschichte der älteren Wiener Masse im 15. und 16. Jh. Blätter des Vereins für Landeskunde von Niederösterreich XV. (1879), 16. kk. o.; XX (1884), 288. kk. o.; XXX (1894), 269. kk.o. 7. Alfred Francis v. Pribram - Rudolf Geyer - Franz Koran, Münze und Geld, Mass und Gewicht in Nieder- und Oberösterreich. Materialien zur Geschichte der Preise und Löhne in Österreich (Wien 1938), 113. kk. o. 8. Lásd 1. jegyzet 9. Lásd 2. jegyzet 102