Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)

Horváth Ferenc: Szombathely város fejlődése a dualizmus korában"!

mű színműve, Márkus Emília és Prielle Kornélia vendégszereplésével. Még ma is megvannak Budapesten a színháztörténeti múzeumban azok az ezüstkoszorúk, melyeket a két művésznő kapott emlékül Szombathely város közönségétől.

971 Az állandó színház megteremtése, úgy látszott, megoldotta a színiházi kérdést Szombathelyen. 1880-tól a következő társulatok szerepeltek bennük: Beődi Gábor (18801882), ifj. Bokor József (1882), Geröly Andor (1882), Bakody Antal (1883), Mándoki Béla (1884-1885), Jakab Lajos (1886), Szabadhegyi Aladár (1887), Sághey Zsigmond (1887-1888), Pozsony-temesvári színtársulat (1888), Hubay Gusztáv és Hevesy Lajos (1888-1889), Vedress Gyula (1889-1890), ifj. Polgár Károly (1891-1892), Hónai Sándor (1893), Komjáthy János (1894-1896), Veszprémi Jenő (1894), Dobó Sándor és Dajka Balázs (1895), Szalkay Lajos (1897), Csóka Sándor (1897), Somogyi Károly (1898-1899), Halmai Imre (1901-1902), Ballá Kálmán (1902-1903), Kunhegyi Miklós (1902), Micsey Ferenc (1905-1904), Nádasy József (1905-1906), Szálkai László (1907).

93 A városházával egyben felépült színház azonban főleg a bécsi Ring színház 1881-ben történt leégése folytán mind több aggodalmat okozott, mivel csak két szűk kijárata volt. Ezért a város képviselő-testülete már 1899-ben foglalkozni kezdett egy új színház felépítésével, a jelenlegi Mártírok terén.

96 Az új színház azonban közel 1 000 ooo-ós költségével (tervei el is készültek) meghaladta a város anyagi erejét, s inkább elfogadta Györfy Endre tanár javaslatát, hogy a város egyszerű színháztermet alakítson ki. A nyári színkör 1909-ben a mai Aréna utcában létesült, s abban Nádasdy József színtársulata játszott két nyáron át. Ez a színkör azonban 1911. július 31-én leégett, s új megoldást kellett a városnak keresni. 1912-ben Thury Elemér színigazgató 20 ezer korona városi szubvencióval a Héricskertben állított fel nyári színkört, amely azonban anyagi csődbe jutott, és így Szombathely átmenetileg színészet nélkül maradt.

97 A helyzet a közbejött háborús viszonyok folytán már nem is változott, és sajnos Szombathely színészete messze elmaradt a magyar vidéki városok mögött, ahol a megépült állandó színházak híven teljesítették társadalmi feladatukat. Ha egyébként a város kulturális életét mérlegre tesszük, úgy érezzük, hogy az iskolák fejlesztésén kívül a tudományos és kulturális élet intenzív fejlesztésére már nem futotta a város erejéből. A társadalmi szétforgácsolódás, a különböző társadalmi rétegek ötven kisebb egyesületet és társaságot is hoztak létre a kultúra ügyében, de ezek mind szűk keretek között mozogtak (külön a katolikus egyház, külön a zsidóság, külön a németség és külön a magyar arisztokrácia), de a valóságban a város nem lépett túl ezen a színvonalon. Igazán jelentős, minden rétegre kiható társadalmi, kulturális szintézis igazi nagyvárosi nívóval nem jött létre. Az egész dualizmus kora során ez megmaradt a régi mezővárosi szinten, s ez vonatkozott a szociális és egészségügyre, valamint a város sportéletére is. A felépítmény kérdésében Szombathely társadalma nem tudott egységesen fellépni és olyan nagyvárosi szintet teremteni, mint amit elért sok más vonalon. JEGYZETEK 1. VamL, Szombathely város közgyűlési jegyzőkönyvei (a továbbiakban közgy. jkv.) 1864-1877. évi kötet 10. sorszám alatt 1864. okt. 20. 2. VacoL, uo. 13-14. 1. 22. szám. 3. VamL, uo. 16-16. 1. 25., 26. szám. 4. VaimL, uo. 32-33. 1. 57. sízám. 5. VamL, Szombathely város közgy. jkv. 1891-1896. évi kötet. 1803. április 13-i ülés, 19., 20. szám. 191