Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)

Kiss Mária: Körmend oktatásának helyzete 1945-1960

mészettudományok szélesebb megismertetését tette lehetővé.

78 Az isikola működésének harmadik évében Petőfi Sándor nevét viselő tanulókör alakult, melynek célja nem korrepetálás, hanem magyar irodalom, történelem, ideológiai és a mennyiségtana isimeretek bővítése volt.

79 A szakkörök száma fokozatosan emelkedett. A tárgyalt időszakban - 1960-ig - az iskola jelentései magyar nyelv és irodalom-, kémia-, matematika-, biológia-, fizika-, orosz nyelv, foto- és sportszakkörök munkájáról számolnak be.

80 1960-ban a szakköröket fokozatosan a KISZ szakköreivé fejlesztették. Elsőnek a magyar- és fotoszakkör működött az ifjúsági szervezet keretében.

81 Az isikola tanulói részt vettek a megyei és országos tanulmányi versenyeiken, ahol szép eredménnyel szerepeltek. A felszabadulási emlékversenyen 1955-ben az iskola növendékei a megyében az ötödik helyet érték el.

82 Az ifjúsági egyesületek működése során az első években kettősség tapasztalható. 1947 januárjában alakult meg a Lórántffy Zsuzsanna cserkészcsapat, amely a polgári iskola és általános iskola leánycserkészcsapatával közösen működött. Az 1947-48-as tanévben az intézet fiúnövendókei közül többen Batthyány Lajos -nevét viselő cserkészcsapatnak voltak tagjai. 1948. március 31-én megalakult a körmendi gimnáziumban a Magyar Diákok Nemzeti Szövetségének helyi szervezete. Az új szervezet az iskolában folyó minden munkában részt vett. A Diákszövetség alakította meg a tanulmányi színvonal emelése érdekében a tanulóköröket, majd az ezeknek utódait, a szakköröket.

83 A cserkészet megszűnésével erősödött a demokratikus ifjúsági szervezet tevékenysége. Javították az osztályközösségi szellemet. Hazafiságra, közösségi munkával való nevelést célul tűzték ki. Osztályonként részt vettek a mezőgazdasági betakarítási munkákban.

84 Az 1956-os ellenforradalmi események után létrejött Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezete a körmendi gimnáziumban is megalakult. Az első években akadozott az új szervezeti élet, az 1959-60-as tanévre szépen kibontakozott a KISZ tevékenysége. Az iskola bejáró tanulói közui sokan lakóhelyükön, a falu KISZ-szervezetének munkájában vettek részt. Az iskola ifjúsági vezetősége arra törekedett, hogy valamenynyi diák az iskolai KlSZ^munkába kapcsolódjék be. A szervezet munkaterv szerint dolgozott. A Kilián ifjú kommunista és az Ifjúság a szocializmusért próbákon eredményesen szerepeltek.

85 A szülői ház és az iskola közös nevelő munkáját szolgálta a szülői munkaközösség életre hívása. A körmendi gimnáziumban jóval a vonatkozó rendelet előtt, 1947. október 5-én megalakult a szülői munkaközösség. Havonta egyszer tartották összejöveteleiket. A megbeszélések nemcsak elvi alapon mozogtak, hanem gyakorlati szellemben, és egyre aktívabban a szülők részvételével. Itt cserélték tapasztalataikat szülők és nevelők; és vitatták meg az iskolával, tanítással és neveléssel kapcsolatos feladatokat. A 43 300/1948. VKM számú rendelet értelmében kiszélesült a szülői munkaközösség. Részt vett az iskolával karöltve az intézet rendezvényein, valamint a község társadalmi megmozdulásain. A gimnázium tanulóinak 1954-ig nem volt tanulóotthona, kollégiuma. A vidékről bejáró tanulók vonaton, kerékpáron, autóbuszon és gyalog jártak Körmendre iskolába. Nem egy közülük hajnalban kelt és csak a késő esti órákban ért haza. A bejárás amellett, hogy fáradsággal járt, sok időt is elvett a tanulásra, készülésre való időből. Az otthontól egész napi távollét a rendszeres déli étkezést is bizonytalanná tette. Az 1940es évek végén és az 1950-es évek elején a közlekedés nehézkes volt. A ritka vonat- és autóbuszközlekedés, rossz öszeköttetés tette bizonytalanná a bejáró tanulók rendszeres étkezését és nyugodt készülését. Néhány gimnáziumi tanulónak, akik arra legjobban 224