Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)

Nádasdy Lajos: A falusi és mezővárosi kézműipar Vas megyében a 46-10. században

háziipar örökletes ősi gyakorlottságától a szakmai tudás precizitásáig, amelyben már ura az anyagnak. Fentebb elmondottaknak igazságát alátámasztja az a tény is, hogy már a mohácsi vészt megelőzőéin céhszervezetekről is tudunk. Eddigi ismereteink szerint a legkorábbi céhek Szalonokon alakultak. Az esztergályos (kupa) céhszervezet 1437-ben, s 1497ben a varga. A források a 16. században a következő céhszervezetekről adnak hírt: Szombathelyen 1505-ben lakatos-lakatgyártó, Vas megyei molnár i^jS-bam, Jánosiházán 1597-ben takács, Pinkafőn 1598-ban molnár, Pinkafő-Borostyánkőn bognár-kerékgyártó 1593-ban

3 Megállapíthatjuk, hogy a mohácsi vész előtti időkben már viszonylagosan fejlett kézműipari állapotokról beszélhetünk a Vas megyei mezővárosokban és falvakban. Nem vagyunk azonban meggyőződve arról, hogy ez a szint megmaradt Mohács után is. Az ország gazdasági ereje leromlott, a nyugodt termelés lehetősége mind mezőgazdasági, mind ipari téren megrendült, a fegyvert forgató kezek nem a termelést segítették, hanem a fogyasztást növelték. Az ipar területén inkább az elért szinten való megmaradás törekvése, semmint annak erőteljesebb fejlődése tételezhető fel. A későbbi fejlődés gyökerei azonban mégiscsak a 16. században sarjadtak. II. Vas megye népének élete a 17. században, ha nem is teljes háborítatlanságban, de évtizedekkel mérhető időszakos nyugalom biztosította, alkotó munkálkodás között folyhatott. A gazdasági életerő növekedésére utal az, hogy megszaporodtak a céhszervezetek. Csodálkozásra késztető mennyiségben alakultak a különböző iparágakban a céhek. A céhszervezetek szaporodó száma jele a kézművesipari réteg megyei viszonylatban való erőteljes ütemű, számszerű növekedésének, valamint fejlődésének. Á 17. században a megye területén 87 céhszervezet alakult. Ezek között mezővárosi céh 82, falusi 5. Az öt falusi céhszervezex a következő: Jakon 1613-ban alakult fazekas-, Miskén 1645-ben keletkezett kovács-, Nemesmagasiban (+Varsánd) 1647-ben létrejött vegyesipari, Kemenesmihályfán 1683-ban létesült takács- és Szentpéteren 1691ben egybeállt szabócéhek. A mezővárosi céhszervezetiek között a legkorábbi az 1606ban alakult tímárcéh, ezt időrendben a vargacéhek alakulása követi 1611-es kezdő időponttal. Az iparágaik száma: 18. A céhszervezetek iparágak szerint: 1 asztalos (1681), 3 bognár (1626, 1627, 1663), 1 borbély (1635), 8 csizmadia (1625, 1628, 1635, 1635, 1661, 1661 1671, 1699), 5 fazekas (1613, 1649, 1660, 1690, 1690), 5 gombkötő (1614, 1642, 1642, 1676, 1678), 1 kádár (1680), 8 kovács (1614, 1633, 1645, 1661 1666, 1667, 1668, 1677), 1 patkókovács (1629), 1 lakatos (1689), 3 mészáros (1671, 1680, 1681), 5 molnár (1642, 1649, 1665, 1669, 1693), 12 szabó (1612, 1632, 1655, 1658, 1666, 1667, 1667, 1669, 1677, 1690, 1691), 1 szőrszitaszövő (1667), 3 szűcs (1636, 1637, 1688), 4 takács (1665, 1666, 1678, 1683), 1 tímár (1606), 14 varga (i6u, 1613, 1613, 1614, 1616, 1616,1634,1643,1659, i6j9, 1667, 1669, 1699) és 10 vegyes (1606, 1613, 1628, 1647, 1649, 1665, 1676, 1676, 1682, 1689). A vegyesipari céhszervezetekben fenti céhes mesterek mellett még szerepel csapó, csiszár (= kardkészítő), esztergályos, nyereggyártó, ötvös (aranyműves), rézműves, szíjgyártó iparosmester. Vagyis együttesen 25 szakipari ág, céhes mesterei dolgoznak a megye kézműipari műhelyeiben. És ez már a korszakhoz és hazánk helyzetéhez mérten komoly bizonyítéka a Vas megyei falusi és mezővárosi kézművesipar fejlettségének. Ezek után most már az lehetne a követelmény, hogy számszerű adatokkal is próbáljuk meg fentieket alátámasztani. Ezt azonban a magunk részéről meg sem kíséreljük. 94