Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)

Sill Ferenc: Vasvát településtörténetének vázlata a 18. századig

pontjaihoz igazodott, az egyházi szervezet középszintje, az esperesség a várispánságok és az ebből kialakuló megyeszervezet keretei között bontakozott ki. Ezért is tapasztaljuk, hogy az esperesi, utóbb a főesperesi kerületek határai sok esetben egybeestek a vármegyék határaival. Vas megyéről ezt egyértelműen állíthatjuk.

20 Szent István említett törvénye a templomos hely papja számára 2 ház szolganépet, 2 lovat, 6 ökröt, 2 tehenet és 30 kis háziállatot biztosított. A vasvári ispánság vára közelében, a Csipkés-patak völgyéből kiemelkedő dombon először a keresztelő (plébániatemplom épült feji, valószínűleg a legkönnyebben előállítható anyagból (paticsfaíú épület). Titulusát Szent Mihály arkangyalról kapta, ez már önmagában is a magyar kereszténység korai időszakára utal. Feltételezésünk szerint ez a cím nem változott akkor sem, amikor a régi, romlandó anyagiból készült templom helyén a háromhajós, kőből épült, román stílű „katedrális" elkészült. Ez már a régebbi templom címéről elnevezett társaskáptalan igényei szermt épült a 12. században. Alapítási okirat hiányában nem tudjuk megállapítani, hogy Vasváron a papság létszámának növekedése mikor tette lehetővé a társastkáptalan létrejöttét. Györffy általában a 11. század végére teszi a káptalanok szervezését.

21 Tény, hogy amikor a foqsperes és papjai az ismert szabályzat (kánon) szerint Vasváron is a közös életformát választották, a települést még csak a földvár és a váralja alkotta. E lakott terület szélén állt Szent Mihály temploma az egyház szolgálatára rendelt néhány család házával. Ezért, és ebben a hagyomány nem változott, a társaskáptalan mindig Vasvárról nevezte magát. Más oldalról az sem kétséges, hogy Szentmihályfalva településmagva az a néhány ház volt, ahol az egyház szolgálatában élő családok laktak. A birtokadományok gyarapodásával növekvő jobbágy- és zsellérfalut a 13. századból ismert gyakorlat szerint a templom címéről jelölték meg külön helységnévvel. Amikor II. Endre 1217-ben a vasvári káptalant megerősítette birtokaiban, még ezt a külön helységnevet nem említette, csak a Szent Mihály monostor körül lakó vendég népekről szólt, akiket ugyanaz a szabadság illetett meg, mint a vár polgárait. Ebből az oklevélből is kiderül, hogy a káptalannak II. Endre elődje, III. Béla király adományozott nagyobb területeket és két malomhelyet Vasvár határában. Abból a tényből, hogy az oklevél „vendégekről" emlékezik meg, arra következtetünk, hogy nagyobb számú népesség III. Béla birtokadományozása után, tehát a századfordulón, és a 13. század elején települt le a káptalan temploma és monostora körül. A kiterjedt Rába^erdő szélén, Vasvár szomszédságában ezután említik külön településként Szentmihályfalvát mint önálló, földesúri közigazgatás alatt álló helységet.

22 A 13. század végén Zsidóföldéről is feltűnnek az okleveles utalások. A királyi Vasvártól ÉKni irányban, az újlaki út mellett királyi birtokon alakult ki, és benne zsidó népelem letelepedésével is számolhatunk. A 13. században már egy kastély is található ezen a helyen, amelyet IV. László király 1276-ban Miklós nádornak adományozott. Bizonytalan, hogy kezdetben önálló falu volt-e, vagy kastélyával együtt a közeli királyi városhoz tartozott. 1294-ben a kastély tartozékaival együtt a vasvári káptalan tulajdonába került.

23 Ezért is merülhetett fel később pepres vita birtoklásáról a káptalan és a város polgárai között. A vasvári káptalan tulajdonában kétségtelenül önálló jobbágyfaluvá vált. Arról nincs tudomásunk, hogy e zsidóföldi kastély valaha is vár lett volna. Az 1740. évi térképen romjai még láthatók, jelentéktelen földhányás, vagy palánkkerítés vette körül.

24 A tatárjárás idejéből Vasváron csak az ispáni várról van adatunk. Ebben volt a helyi és a vármegyei közigazgatás központja. Amikor ugyanis Fehérváron 1242. febr. 2-án összegyűlt egyházi személyek segélykérésüket a pápához elküldték, mert a tatárok a befagyott Dunán átkeltek, és a Dunántúlt fenyegették, ebben a levélben felsorolták a még keresztény kézen lévő várakat. A felsorolásban Vasvár is szerepel.

25 Ez az ok9