Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)

Bariska István: A protestáns Kőszeg II. Ferdinánd korában

i. Követelmény az osztrák városok mintájára „Nem tudod, hogy a királyok keze messze ér?" (Ovidius: 17. heroida, 166). Gazdag György, a kőszegi katolikus párt vezéregyénisége ezzel az Ovidiustól idézett gondolattal fejezte be az 1631. május i-én fogalmazott levelének egy részlatét. Beadványának ezt a fejezetét szó szerint közöljük, hiszen vele kitűnően jellemezhető az a mód, ahogy az osztrák tartományokban a várost, a polgárság rendjét (Bürgertum, Bürgerstand) a Habsburgok kezelték: „De minthogy azok, akik a királyoknak, kiváltképpen császároknak palotájukat nem nyomdozták, sem abban lévő méltóságokat nem szemlélték, avagy hazájuknak célján kívül lépteket nem tettek, nem csoda, ha ezek fenyegetését eddig is nem rettegték. Ha jól meggondolják kegyelmetek, csak ez mostani időben példájuk elegek vannak fölső országokban; minemű hatalmas koronás királyok, mind széles országokkal, hatalmas, erős kővárakkal, gazdag városokkal, azok, akik engedetlenségekkel ellene tusakodtak, semmivé lettek, országukat elvette, maradékjokat szabadságtalansággal büntette, végtére is pálcája alá hajtotta. Avagy nem hallották-e kegyelmetek a prágai toronyra felfüggesztett nagy hatalmas uraknak fejekét az engedetlenségért, holott ezeknek városihoz képest Kőszeg, mint egy madárka fészek, csak olyan. Avagy, ha jól eszembe jut, első Fqrdinándus egy parancsolatjának megvetéséért (nem messze Kőszegtől, gyalázatjukra nem nevezem meg) tizenkét tanácsuraknak fejét vétette, noha bizonyára ez a mi mostani Fölséges Kegyelmes Urunk viseltetik inkább a szelidséges kegyességtől, mintsem a keménységtől ez ideig. De mennél tovább halasztja az keménységes engedetlenség, higgyed, haragját annál is reánk árasztja, holott egy helyütt az vagyon, An nescis longas regibus esse manus." (Nem tudod, hogy a királyok keze messze ér?)

48 A katolikus Gazdag György ezekben a sorokban szándéka szerint történelmi leckét akart adni a protestáns Kőszegnek, közvetlenül Sennyey kancellár első kőszegi kudarca után. Az a Kőszegtől nem messze fekvő város, amelyet nem akart megnevezni, Bécsújhely volt. 1522-ben az akkor újnak számító alsó-ausztriai uralkodó főherceg, I. Ferdinánd ugyanis az emlékezetes bécsújhelyi törvényszéken számolt le az alsó-ausztriai rendi ellenállással, jóllehet az ellenállás ideológiájában akkor vallási okokat aligha lehetett keresni. Az osztrák főhercegek általában nemcsak a rendi, pontosabban a fő- és köznemesség (Herren- und Ritterstand) ellenállásának, hanem a városok hatalmának visszaszorítására törekedtek az egész 16. század során. I. Ferdinánd Bécsben is kivégeztette az ottani ellenállás két vezérét, s 1526-ban az új bécsi város jog kiadásakor önkényesen megsemmisítette Bécs önkormányzatát. Ez a városellenes politika csak erősödött a protestantizmus idején. A városok önkormányzata, amely elég széles jogkörök gyakorlását jelentette, potenciálisan a reformációt garantálta. Ennek a veszélynek az elkerülésére sorvasztották el az osztrák városok önkormányzati jogait. Éppen ezért támadt olyan hevesen az ellenrefomráció Kőszeg esetében is a városi szabadalmiakra és az , önkormányzati intézményekre. Az osztrák és cseh tartományok városainak fejlődése tehát más volt, mint a magyarországiaké, amelyek a török jelenlétével, az önálló Erdély vezette rendi ellenállás következtében sokáig meg tudták őrizni függetlenségüket a királyi hatalommal szemben. Csehországban a schmalkandeni háború nyomán kitört rendi felkeléskor I. Ferdinánd semmisítette meg a városok önkormányzatát. Amikor II. Miksa 1568-ban meghirdette a vallási türelmet (Religionskonzession), az csak részleges volt, hiszen példának okáért Alsó-Ausztriára történt kiterjesztésekor ebből a városok kimaradtak. Egy év múlva ez törtónt Stájerországban is. Károly főherceg^ vallásbékéje 1575-ben (Grazer Religionspazifikation) a főhercegi és mezővárosok esetében alig érvényesülhetett. De itt Belső-Ausztriában indult meg 1596-tól Ferdinándnak, a későbbi II. Ferdinánd császárnak a tartomány élére kerülésekor a kímélet74