Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)

Vass Előd: Vas megyei helységek III. Murád szultán korabeli török adóösszeírása 1574-1696

ládot számítottak. Ezek ismeretében és a 3. sz. táblázat tgy helységre eső átlagos kapuszáma alapján állíthatjuk, hogy 1582 körül Vas megyében egy átlagos jobbágyháztartásban (sessio) három kisesalád élt, s dolgozott együtt.

23 4. sz- táblázat Vasdinnyey hván és Mártonfalvay Imre szolgabírók járásainak portaszám megoszlása (1582) Járások Helységek Összes porták Egy helyiség portaszáma Vasdinnyey I. Mártonfalvay I. 45 63 86,5 246 1,98 3,90 Összesen 108 332,5 2.91 A három török náhije területe földrajzilag megegyezik az 1582. évi két magyar dicalis adóösszeírásban szereplő, s a 4. sz. táblázatban említett Vasdinnyey István és Mártonfalvay Imre szolgabírók járásai kiterjedésével. A török és magyar adóösszeírások tehát viszonylag azonos területen, és azonos évben vethetők össze. A 3. és 4. sz. táblázat adatai megegyezően bizonyítják, hogy ezen a területen és ebben az időpontban az egyegy jobbágyháztartásban élő kiscsaládok száma három lehetett. Ez az adat már lehetővé teszi a teljes lakosság számának viszonylagosan pontos kiszámítását is. Itt azonban azonnal kötelességünknek érezzük, hogy néhány szót szóljunk a kvantitatív történetírás némely módszertani problémájáról. Áz aprólékos adatok, a két tizedesig számított abszolút szárnak vagy százalékos adatok, csupán a pontosság látszatát keltik, s valójában ezek a számok csupán megloözelítő jellegűek. Az adóösszeírásokba felvett számok esetében is feltételezhető azok kerekített értéke. Ezért az adóösszeírások feldolgozásaiban az adatok mindig csupán bizonyos értékek arányait tükrözik. Alkalmazásukkor ezeket csak ilyen módon szabad értékelni.

24 Az 1582. évi márciusi magyar dicalis adóösszeírás csupán a portaszámot tüntette fel, de a szeptemberi megismételt adóösszeírásban már az egész porták számán kívül a zsellérek, új települők, leégettek stb. is szerepeltek. Mártonfalvay Imre szolgabíró járásában 1582 szeptemberében a korábbi 63 helyett 6i lakott helységet írtaik össze, s ezekben összesen 173 portát találtak. Azonban a portákhoz még 926 zsellér, szegény vagy új települő stb. tartozott. A részletesen kimutatott zsellérek, szegények leégettek, új települők stb. 1582 szeptemberében egy portára átlagban 5,35 családfőszámra jutottak. Egy helységre ugyanakkor átlagban 2,83 porta esett. Ez bizonyítja azt a megállapításunkat, hogy egy magyar portára 5,35, a török kapu fogalma alatt pedig legkevesebb 2,92, azaz három családot kell feltételeznünk 1582-ből idézett forrásaink szerint. A történelmi statisztika erre az időszakra egy kiscsaládra átlagosan öt ielket számít, ennek következtében a három említett török náhije területén a kapuk szerint egy-egy helységben 45-60 fős lélekszámot feltételezhetünk átlagosan.

25 Äz 1582. évi márciusi és szeptemberi magyar dicalis adóösszeírásban a töröknek alávetett porták száma egyaránt 344 3

/4> s a töröknek nem alávetettek száma pedig 1134 3

A, s ez Vas megyében összesen 1479 V2 portát mutat ki.

26 Az említett két járás területén összesen 332,5 portát számítottunk ki, szinte megegyezően az egykorú hivatalos számítással. Ez is bizonyítja a három török náhije és a két magyar járás egybeesését, illetve minimális területi eltérését. A fenti módon Vas megye egész jobbágylakossága 1582-ben feltételezhetően 22200 fő lélekszámban számítható ki. Ebből török hódoltság alatt 5375 fő, az összes lakosság mintegy egynegyede élt. A számok és szazaiékok azonban csupán minimális értékeket mutatnak ki, mivel valószínű, hogy az ott élt teljes lélekszámot a lehetséges adatokkal nem tudjuk restaurálni. 38