Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)

Vass Előd: Vas megyei helységek III. Murád szultán korabeli török adóösszeírása 1574-1696

ma összesen in volt. Ezek a Vas megyei helységek a Rába délkeleti felén Szentgotthárdtól Pápocig húzódtak fel, s a Rábát csupán egy-két ponton, Sárvárnál lépték át. 1. sz. táblázat A sárvárt, a jánosházi és a vasvári náhije települési szerkezete 1582 körül Objektumöle Náhijék összesen Sárvár Jánosháza Vasvár Város 1 1 Lakott falu 13 16 65 94 Lakatlan falu 7 1 8 16 Puszta — — 2 2 Major — — 1 1 Malom — — 1 I A három náhije nyugati határvonala a Rába folyónál egyben a török hódítás legnyugatibb kiterjedését is jelentette, illetve annak csupán előretolt adóztatási övezetét. A török helyőrségek 1582 körül a Berzence-Fonyód-Palota-Csesznek-Tata-Esztergom helységeik közötti vonaltól keletre léteztek, s innen csupán az évenkénti rendszeressé vált portyázással kényszerítették ki az ettől a fenti vonaltól nyugatra a Rábáig terjedő előretolt adózási övezet kialakulását. A fenti helyzet a tárgyalt időszakban a Dunántúl területét három övezetre bontotta tel: a török közigazgatás, a török adózás és a török portyázás alatti területekre. Ez a három helyzetben lévő terület egyben visszájáról nézve a török hódítás hármas ütemét is bemutatja: legelőször portyázással megfélemlítik a lakosságot, adózásra (hódolásra) kényszerítik a maradék falusiakat, s végül a török állam bekebelezi a hódolt területet. A török hódítás folyamatában Vas megye területe a második és harmadik ütem közötti állapotba került már az 1570-es évek folyamán, s a Rába folyó volt a hódolt és a csak portyákkal támadott terület határa. Az 1568. évi drinápolyi békeszerződés ellenére a török az 1570-es években évenkénti állandó portyázásaival az előretolt hódoltsági övezet határát a Rábáig tolta ki. Kapronczay István, a szombathelyi vár provizora már 1570. augusztus 2-án jelentette a kamarához: „ . . a Rába folyón túli rész a török által elpusztíttatott". A következőkben felsorolja a behódolt falvakat, s közöttük a Vasvár környékieket is.

16 Vas megyéből a török hódítás első és második ütemének bekövetkeztéről számolt be az idézett provizori jelentés, s így a „pusztítás" fogalma is megváltozik. A „pusztítás" csupán a török hódítás állandósulását jelenti, s nem azonos a teljes elpusztulással, mert a lakosság jelentős része a szülőfalujában maradt, vállalva a török hódítással rászakadt terheket. Erről számolnak be az 1582 körüli török részletes adóösszeírásunk sárvári, jánosházi és vasvári náhijékbeli adatai is. A lakosság számának megállapítására adóösszeírásunkban helységenként feljegyzett „kapu-számok" adnak lehetőséget. A török földesúri adóösszeírások „kapu-szám"-adatai tulajdonképpen adóegység-fogalmak, s a kapuadót jelentették. A kapuk mint adó2. sz- táblázat A sárvári, jánosházi és vasvári náhijék helységeinek megoszlása kapuszámaik alapján 1582 körül Náhijék Helységek kapuszámai Helységek összesen 1 2 3 4 5 6 / 8 y Sárvár 2 2 6 4 14 Jánosháza 3 1 4 3 2 1 2 — — 16 Vasvár 7 18 18 8 7 2 4 — 1 m 5*