Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)
Sill Ferenc: Vasvát településtörténetének vázlata a 18. századig
tálában 2 m, arra tehát alkalmatlan, hogy kocsiutat építhettek volna rajta. Az említett Vaskapunál a sáncot többszáz méternyi hosszúságban megerősítették, itt a sánc 8 m magasságot és a 12 m oldalhosszúságot is eléri. 3. Erre a szempontra Györffy György: István király és műve. Budapest, 1977. 196. lapon közölt adat alapján gondolhatunk. 4. Paulovics i. m. 2. 1. 5. Pácsony (Padhum) eredete ugyan egyértelműen nem tisztázható, de szláv eredete akár személynévi közvetítéssel, akár enéíkül bizonyosra vehető. Ugyanezt mondhatjuk Karakó (Olaszfa melletti!) és Mákfa helységnevekről, továbbá a Csörnöc patakról is. Vö. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest, 11978. 494., 316., 342., 169. 1. 6. Eltekintve attól, hogy Anonymus nyilván saját kora szóhasználatát visszavetítve „Castrum Ferreum"-ról beszél, az első okleveles említés Vosvár, Woswár (1193) változatokban szerepel. Jerney János: Magyar nyelvkincsek Árpádék korszakából. 1654. 153. 1. Az első latin névváltozat 1198-ból: Urkundenbuch des Burgenlandes. Graz-Köln. 1955. 1. Band. 61. 1214-ből és 1217-ből való: „Ferrum Castrum, .. . hospites ecclesie Sancti Michaelis de Castroferreo". Hazai okmánytár. {HO) 8. köt. Bp. 1691. 16., Wenzel Gusztáv: Árpád-kori új okmánytár. (ÁŰO) Bp. 1860-1874. VI. 383. 1. 7. A régészet a Kárpát-medencében két vidéken tárt fel kora Árpád-kori vasolvasztó kohókat: a nyugat-dunántúli hegyvidéken és a Sajó középső vidékén. E vaslelőhelyek meghatározzák az Árpád-kori^ vaskohászok működése helyét. Vö. Györffy György i. m. 441. 1. Lipp Vilmos szerint Vas megye területén a gyepűfüzesi erdőben 1874-lben tíz egymás mellett lévő 1 m magas, 1 m átmérőjű, kúpidomú vaskohóra akadtak. Vashegy, Gyepűfüzes vidékén sok vassalakot találtak. A vasbányákat, salakleleteket főleg Vas megye burgenlandi részén találjuk. Vö. Paulovics István i. m. 9. 1. 8. Györffy György i. m. 445. 1. 9. „Űnus faber ex ipsis vadat ad ferreum castrum pro eligendo tantum ferro." Erdélyi L. és Sörös P.: A pannonhalmi Szent Benedekrend története. Bp. 1902-1912. I. 679. 1. Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpádok korában. 2. kiad. Bp. 1899. 1. köt. A 349. lapon másképpen értelmezi az oklevél utalását. „A kovácsok a kolostor mellett tartoztak egy üllőn dolgozni, de a vasat nem ők adták, hanem egyik közülük elment a kolostor „vasas ládájához" és kiválasztá, azon kívül mindenféle szükséges dolgot, vasszerszámot készítettek." 10. A magyarság már őshazájában, a Volga-Káma vidékén épített ilyen erődítményeket, sőt a nomád irániakkal való volgai érintkezéssel hozható kapcsolatba az iráni eredetű „vár" szavunk. Györffy György i. m. 194. 1. 11 nos quandam aream ecclesie de Castroferreo in suburbio eiusdem castri iuxta monasterium Patrum predicatorum existentem de bona voluntate patri prepositi et totius Capituü eiusdem ecclesie ad nos receptam Patribus predicatoribus pro orto parando contulissemus in concarnbíum..." Vasvári Káptalan Magánlevéltára (továbbiakban VK Mit.) Lad. I. fasc. 1. nr. 3., HO IV 27-28., ÁŰO VII. 151. 1. A sulburbium értelmezése: a várhoz közel eső település, a vár elővárosa, váralja. 12. Paulovics i. m. 11. 1., Fehér Mátyás: A hétszázados vasvári Szent Domonkos-rendi kolostor története. Bp. 1942. 17. 1. A várfal feltételezése alaptalannak tűnik. 13. A bolgár-törökben az „eszttogin" a bőrpáncélkészítő iparos neve volt, Györffy György i. m. 97. 1. 14. Ma már általánosan elfogadott nézet, hogy Géza fejedelem idejében jelentős keresztény térítéssel, a központi településeken kisebb templomok építésével számolhatunk. Géza „szerfelett szorgalmaskodott, hogy a lázadókat leverje és a szentségtelen szertartásokat eltörölje". Kiemelkedő eredményt ebben a törekvésében mégsem tudott felmutatni. Részben a salzburgi érsek és a passaui püspök versengése, részben Géza kíméletlen módszere gátolták az őszinte, tömeges megtérést, és inkább a pogány kultuszhoz visszahúzó erőknek kedveztek. Györffy György i. m. 78. 1. 15. Györffy György i. m. 441-442. I. 16. Vö. Györffy György Í. m. 203. 1. 17. A várszervezetihez a kéaművesréteg letelepítése is hozzátartozott. Minden várnak dolgozott nyersvasat előállító vasas falu, ahol rednekek laktak pl. Tömörd, kovácsfalu pl. Kovácsi, pajzsgyártók voltak a csatárok (Felsőcsatár), bortermelők (Szőlős), méhészek (Mizdó, Födémes), várszolgák (Várnépepácsony), erdővidéken> a hódvadászok (Hodász). 18. Csak pár adatot említünk: II. Endre király 1205-ben megerősítette II. Géza (1141-1161) döntését, amellyel Lukács, Hozug, Vatha és Petur őseit felszabadította Vasvár castrum joghatósága alól: „ab omni iurisdictione Castri de Voswar exemit", Abai Imre: A Vasvárra vonatkozó oklevélgyűjtemény. Savaria Múzeum helytört, osztály HA 106/2. sz. (Továbbiakban Abai: Kézirat) 2., HO I. 3-4. 1. Jakab pristaldus (poroszló), vasvári százados III. Béla uralkodása alatt Battyán prédium határát a Szentgotthárdi kolostor részére kijelölte. Az adományt 1198-ban 26