Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)

Sill Ferenc: Vasvát településtörténetének vázlata a 18. századig

Mihály utca a káptalan birtokrésze volt. A káptalan „jószágához tartoztak még .. a Boldogh Asszony templomára dűlő fel utczabeliek". 83 A domonkos kolostor környéke, a Közép utca, amely É-i irányban a város mészár­székéig húzódott, Festetics-birtok volt. A kolostortól D-re eső házaik sem tartoztak a káptalanhoz, ezt a településrészt hívták Váraljának. Ennek végében „káposztás és ku­koriczás (!) kertek" voltak. Régebben a Váralja végében is voltak házak, de ekkor már, a 18. század közepén utca sem volt itt. Egy 1742. évi tanúvallomás szerint a Vár­aíja mellett állt „a vasvári réghi király városnak all szélrül álló kapuja a fönt neve­zett szőlőknek ellenekben Szent Gotthárdra nevű utt mellett...", DNy-i részen ez az 1217-ben már említett kapu határolta a mezővárost. A Közép utcától Zsidófölde felé a Hosszú utoa következett, amely a Festetics-féle vendégfogadónál kezdődött. Az 1752-ben lefolytatott vizsgálat szerint a zsidóföldi kertek végében egy út volt, amely K felé fordulva vízfolyást érintett. Ettől Ny-ra ta­lálható Vasvár és Váralja, K-re pedig Zsidófölde. 84 A hegy felőli résznél a határ meg­jelölése pontatlanná vált, mert „réghi háború időben mind pusztán volt, semmi házok nem voltak ottan". A vasvári káptalan és a Festetics család között kiéleződött birtokperben Szvetics Jakab királyi ítélőmester 1776. máj. 10-én hirdetett ítéletet. Ennek alapján Szentmi­hályfalva possessio a vasvári káptalan tulajdona ezzel a határjelöléssel: D-i irányban lévő hegytől, a nagy sánc gerincén 1 határ a völgybe ereszkedett le. Itt a Csipkéspa­taka és Bélpataka összefolyásánál lolytatódott és átvezetett a szentgotthárdi úton. Majd az egy mederben folydogáló patak partján É-i irányban mintegy a 320. lépésnél K-i irányba fordult. Az egykori Szent Erzsébet-tkápolna helye mellett a Nagy utcáig vezetett, ahonnan a Csipkerek felé vezető úton folytatódott. Ez a határmegjelölés szinte teljesen azonos az 1334. évi határjárásból ismert adatokkal. Zsidóföldén 58 elhagyott job­bágytelket számoltak ki. A D-i részen két földhányással jelölték ki a káptalani terü­letet és Vasvár mezőváros határát. Az így megjelölt határok között feküdt az egykori királyi Vasvár, amely a bírói döntés értelmében Festetics Kristóf birtokrésze lett. 85 A területi elhatárolással párhuzamosan ez a bírói határozat a lakosság jogi státuszát is megszabta. Vasvár mezőváros és az említett két peremfalu lakói köteleztettek arra, hogy földesuraiknak a jobbágyi szolgáltatást megadjak. A hosszas peres vitában tehát csak a földesúri érdekek érvényesültek. A topográfiailag egybeépült Vasvár, ahol csak az utcanevek őrizték az egykor különálló települések emlékét, közigazgatási és gaz­dasági szempontból ezután is elhatárolt három részre osztódott. Az egykori királyi Vasvár lakóinak szabadságjogai is megszűntek, az egész település lakossága a viszony­lag csekély szabados réteg kivételével jobbágy- és zsellér státuszba süllyedt. Köteles­ségeiket és jogaikat úrbéri szerződésekben rögzítették. Festetics Kristóf 1746. júl. 30­án Vasvár mezőváros lakóival, 1747. dec. i8-án pedig azokkal a szén tmihály falvi és zsidóföldi jobbágyokkal egyezett meg, akiknek az ő területén ingatlanai voltak. 86 A mezőváros jobbágyainak viszonylag előnyösebb helyzetét biztosította az a rendel­kezés, amely szerint a robotot 4 forinttal megválthatták. A szentmihályfalvi és zsidó­földi jobbágyoknak általában olyan kötelezettségük volt, mint más jobbágyfalvak la­kóinak. A mezőváros földrajzi közelsége és az ott élő jobbágyok viszonylagosan ked­vezőbb helyezete társadalmi feszültségeket szült. 1798-ban e két község jobbágyai ro­botkötelezettségük megszüntetése érdekében fel is lázadtak. 1790. év körül a város É-i részén beépültek a 18. század közepén még jórészfoen üres telkek. Széntmihályfalva részén a Szent Mihály utcán kívül egy kisebb utca és két házsor látható a korabeli térképen. A fejlődés a többutcás település irányába meg­indult Ettől a változástól eltekintve a földesúri terhek és kötöttségek miatt a polgári ko­23

Next

/
Thumbnails
Contents