Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)

Kiss Mária: Körmend oktatásának helyzete 1945-1960

számukra. Érthető, hogy a tanulószoba igénybevétele iránt nőtt az igény. 1960-ban 7c tanulónak tudtak helyet biztosítani. Mivel ennél sokkal többen szerettek volna bejutni, a tanulószoba vezetője a kérelmek elbírálása után tett javaslatot a felvételre. A nagyobb tanulólétszám miatt megváltoztatták a tanulás rendjét. Valamennyi diákat kisebb csoportokba osztották be, mert így könnyebben figyelemmel kísérhették munkájukat, elért eredményeiket. Korrepetálásra egyre több nevelő kapott megbízást a gimnázium igazgatójától, hogy minél többet érdekeltté tegyen a tanulók jó felkészülésében.

80 1954 szeptemberében az iskola vezetésének hosszas erőfeszítését siker koronázta: megnyílt a gimnázium diákotthona. A diákotthon létrehozásához a szülői munkaközösség sok segítséget adott. Jelentős társadalmi munkát végeztek az épületen és pénzzel is támogatták az új létesítményt.

89 A kollégiumban csak fiúk nyertek felvételt. Hatvan diák elhelyezését tudták biztosítani. A diákotthon tanulóinak magatartását az iskola értekezletein megfelelően értékelték. A diákok készülését, munkáját rendszeresen ellenőrizték, napi feladataikból kikérdezték őket. Amennyiben a rendszeresített tanulási idő nem bizonyult elegendőnek, pót tanulási idő biztosításával segítették a tanulmányi eredmény javítását. A nevelőmunkához tartozott, hogy a bent lakó tanulóknak különböző témájú előadásokat tartottak, vitákat rendeztek számukra. Rendszeresen megbeszélték az aktuális politikai eseményeket is.

90 A gimnázium igazgatása arra törekedett, hogy a diákotthon az iskola bázisa legyen. Megvalósítandó célul jelölte meg kollégiummá való fejlesztését. Ennek érdekében javasolta, hogy a diákotthon és a KISZ kapcsolatát fűzzék szorosabbra és az ifjúsági szervezet vezetőségében kapjon helyet diákotthonban lakó tanuló is.

91 Az iskola oktató-nevelő munkája 1946-tól 1960-ig megbirkózott az időnként leküzdhetetlennek látszó nehézségekkel. Kezdetleges körülmények között, állandó tanárhiánnyal, oktatási reformok egész sorának megvalósítása közepette biztosította Körmend és a környező falvak gyermekei számára az egyre színvonalasabbá váló középfokú oktatást. Az első másfél évtized eredményének gyümölcse az 1960-as években érett be valójában. Sokban segítette a következő esztendők munkáját, hogy az iskola végre saját otthonába költözhetett és jóval kedvezőbb feltételek között folytathatta munkáját. Mezőgazdasági iskola Körmqnd 1945 előtt évekig kérvényezett, kilincselt azért, hogy a községben középfokú gazdasági iskolát létesítsenek. A Földművelésügyi Minisztérium ígéretet is tett arra, hogy a Vas megyében felállítandó mezőgazdasági iskolát Körmendre telepítik. Batthyány Strattman László az iskola céljára 200 kh holdat ajánlott fel örökös használatra a hercegi hitbizomány horvátnádaljai földjeiből. A háború közbejötte megakadályozta az iskola tervének megvalósítását.

92 Vasvármegye Közigazgatási Bizottsága 1943. szeptember 9-ón megtartott ülésén elhangzott tájékoztatás szerint Körmenden már folyamatban volt a középfokú gazdasági iskola létesítése.

93 A felszabadulás után az iskola létesítésének gondolata ismét napirendre került. Az Országos Földbirtokrondező Tanács Körmend nagyközség területén középfokú gazdasági tanintézet létesítését rendelte el. Az intézetet 40-80 személy részére kívánta biztosítani, megfelelő internátusi elhelyezéssel.

94 A földosztás során a Körmendi Községi Földigénylő Bizottság a Megyei Földhivataltól szakértői bizottság kiküldését kérte, amelynek útbaigazítása, tanácsa alapján az iskola számára megfelelő épületeket, felszereléseket és szántóterületet biztosíthatta volna. zz6