Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)
Kiss Mária: Körmend oktatásának helyzete 1945-1960
parasztok tehetséges gyermekei ingyenesen, illetve méltányos összegű díj ellenében lakhattak az otthonban. A hozzájárulást tojásban, lisztben, gyümölcsben fizethették. Az intézmény iránt a szülők körében bizalmatlanság mutatkozott meg. A bizalmatlanságot a körmendi járás terülqtén az MDP vezetőinek segítségével pártnapokon és másutt végzett tájékoztatással kívánták eloszlatni. Ä tanulóotthonnak önkormányzata volt, amely az otthon úttörőcsapatának tagjaiból alakult. Az önkormányzati szerv gondoskodott a napos-, ügyeletesszolgálat ellátásáról, és a tanulóotthon igazgatójának tanácsadása mellett összeállította a heti étlapot. Hetente megtárgyalták az előfordult ügyeket, eredményeket és meghallgatták a felmerült panaszokat. A tanulmányi eredmények javítása érdekében a tanulók napi I-I órás korrepetálásban részesültek. A gimnázium növendékei szakcsoportok szerinti ellenőrzés alatt voltak. Az idegen nyelv tanulására külön gondot fordítottak. Az általános iskolások és a gimnáziumot látogató diákok számára a német nyelv oktatását két csoportban kívánták megvalósítani, hogy valamennyi gyermek tudásának megfelelő szintű képzést kapjon. Hetente egy alkalommal ideológiai előadást tartottak, amelyen a kiadott anyagon kívül az időszerű politikai eseményeket is megtárgyalták. Ezeknek a tanulóotthoni eseteknek anyagából a bentlakók dolgozatot is írtak. A tanulóotthoni munka, a kollektív szellem kialakítása érdekében teremtettek kapcsolatot a Szombathelyi Népi Kollégium tanácsával, és tervezték Vas megye többi népi kollégiumával való együttműködés megvalósítását is. 23 A tanulóotthon vezetősége hasznosnak tartotta volna, ha a vidéki fiútanulók részére is hasonló intézményt állítottak volna fel. A diákotthon az általános iskolai hálózat kiépítésével 1949-ben szűnt meg. Az 1946-47-QS tanévre elkészült az általános iskola új tanterve is. A természettudományos tárgyak óraszámát emelték, ezzel modernizálták és arányosították az iskolai művelődés tartalmát. A választható tárgyakkal lehetőséget nyújtottak a tanulók képességéhez való alkalmazkodásra. Az új tanterv felismerte az orosz nyelv tanításának jelentőségét. 24 Az állami és a felekezetek tulajdonában működő általános iskolák fejlődése nem volt egységes. Az egyházaknak nem volt elég anyagi ereje az iskolák korszerűsítésére, karbantartására. Az egyházi iskolák nagy része államsegéllyel működött. A köznevelés korszerűsítése, egységessé tétele kívánta meg az iskolák államosítását, amelyre 1948ban került sor. Már 1945-ben, az iskolák háborús kárainak helyreállítása mellett központi kérdésként merült fel az oktatás állami kézbe történő vétele. A Vas megyében működő Pedagógus Szakszervezet értekezletein is egyre sürgetőbben jelentkezett az egységes nevelés kérdésének megvalósítása. A helyi nemzeti bizottságok is megértették a kérdés fontosságát és javasolták az iskolák államosítását. 1948. május 30-án Szombathelyen tartott pártegycsítő konferencia feladatául jelölte meg az iskolák állami kézbe való vételét. 2 *' A megyei törvényhatósági bizottság májusi rendes gyűlésén hozott határozatot a tanintézetek államosításáról. A megyében 1948 tavaszától erőteljesebb agitáció folyt az államosítás mellett. Ezt megelőzően, 1947. évi választások előkészítésekor indult felvilágosító munka elsősorban a pedagógusok körében. Ez a felvilágosító és gyakorlati szqrvező tevékenység hozzásegítette a tanítókat, tanárokat a párt politikájának alapos megismeréséhez. A párt funkcionáriusai rendszeresen részt vettek a pedagógus gyűléseken, ahol kifejtették a párt állásfoglalását gazdasági és politikai kérdésekben, így az iskolák állami kezelésbe való vételével is. 212
