Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)

Kiss Mária: Körmend oktatásának helyzete 1945-1960

órákon. A létszám napról-napra emelkedett, ahogy a vidékről való bejárás lehetősége javult.

8 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány vallás-ós közoktatásügyi minisztere 1945 februárjában Debrecenben kiadott rendeletében szabályozta az 1944-45-ös iskolaévet. Ezt a rendeletet a szombathelyi tankerület főigazgatója a közzététel után csak három hónappal később kapta meg. A hivatalos tanév alatt, ha rövidítve is, lehetetlennek bizonyult az előírt anyag elvégzése. A miniszteri rendelet a tanév végét július 14. napjában jelölte meg. Az utolsó tanítási nap július 7. volt. Július 9. és 13. között kellett megtartani az összefoglalókat, és ekkor zajlottak le a népisikolák évzáró vizsgái is. Bizonyítványt kapott minden olyan tanuló, aki 3 hónapig rendszeresen látogatta az előadásokat. Akik 3 hónapnál rövidebb ideig jártak iskolába, vizsgán adhattak számot tudásukról.

9 Körmend iskoláiban 1944. szeptember-október hónapban a tanítás zavartalanul folyt mivel a katonaság csak részben vette igénybe az iskolák épületeit. A felszabadulást követően pedig hamarosan újra megkezdték az oktatást. Így az előírt 3 hónapi szorgalmi időt kitöltötték. Az ország más részéről Körmendre menekült gyermekek tanításáról a helybeli és menekült pedagógusok gondoskodtak. Számukra külön órákat tartottak, és felkészítették őket arra, hogy eredeti lakóhelyükre való visszatérésüik után iskolájuknál vizsgázhassanak.

10 A miniszteri rendelet szólt a tananyag rövidítéséről is. A tanulóknak csak a továbbépítés szempontjából elengedhetetlenül szükséges, és a gyakorlati életben nélkülözhetetlen ismereteket kellett elsajátítaniuk. Az újból megindult oktató-nevelő munkának sok nehézséggel kellett megküzdenie. A hosszú szünet alatt a tanulók eltávolodtak az iskolától, az addig szerzett ismereteik megfogyatkoztak, így a továbbhaladás erre a tudásra csak kis mértékben építhetett. Nem voltak kielégítőek a diákok életkörülményei és iskolai felszerelésük sem. Hiányoztak a szemléltető eszközök. A nevelésnek az új társadalmi és politikai rendhez kellett igazodnia. Az új tanügyi irányelv számolt azzal, hogy az ifjúság érdeklődése a politikai kérdések iránt megnő és a nevelést új feladatok elé állítja. Szükségessé vált a pedagógusok tájékoztatása a bekövetkezett politikai és társadalmi változásokról. Miniszteri utasítás intézkedett arról, hogy minden városban és faluban tanfolyamokat tartsanak, külön a közép- és felsőfokú, valamint a szakiskolák tanárainak és külön a népiskolák tanítóinak részvételével. Ezeken a 4-6 napig tartó tanfolyamokon az arra legalkalmasabb tanárok vagy iskolán kívüli előadók ismertették a politikai és társadalmi átalakulás lényeges mozzanatait és az ebből következő feladatokat.*

1 A nevelők továbbképzésével párhuzamosan megtörtónt a vallás- és közoktatásügyi miniszter által elrendelt tankönyv-felülvizsgálat is. A demokratikus szellemben való oktatást gátolta a tankönyhiány, valamint a meglévő könyveik szelleme. A tankönyvhiány pótlását minden iskola maga oldotta meg, a tankönyvek szelleme felett való őrködést a minisztérium valamennyi tanító és tanár elsőrendű kötelességévé tette. Tantestületek tagjai közösen vizsgálták át szaktanárok szerinti csoportosításban a tankönyveket és kijelölték bennük a kihagyásra javasolt részeket. Később a VKM külön rendelettel szabályozta a tankönyvek felülvizsgálatát. A minisztérium intézkedett a fasiszta szellemű sajtótermékek eltávolításáról is.

1:1 Számos oktatási reform látott napvilágot 1945 tavaszán. Az orosz nyelv rendkívüli tárgyként való tanítását az 1944-45-ös iskolai évben már minden közép- és középfokú iskolában megkezdték, ahol a nyelvnek kezdő fokon történő oktatására alkalmas sze207