Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)
Horváth Ferenc: Szombathely város fejlődése a dualizmus korában"!
gimnázium régiség- és éremtani gyűjteményét. Az egylet tiszteletbeli tagjává választották Rómer Flórist, a Magyar Nqmzeti Múzeum régiségtárának őrét. Pártfogása révén visszakerült Szombathelyre a Nemzeti Múzeumba már korábban felvitt sok értékes régészetit tárgy (Bitnitz-gyűjtemény). 80 Az egyletnek külön ősrégészeti osztálya is nyílott, amelynek gyűjteménye az 1876ban Budapesten rendezett világkiállításon részt vett. 1873-tól minden szombathelyi római kori ásatásról rajz készült a jövő számára. A régészeti egylet igen nagy jelentőségű volt a város tudományos élete szempontjából, s majdan részese lett a jövendő múzeum létrehozásának. A régészet mellett korán fejlődésnek indult a néprajzi gyűjtőmunka is. Ennek fő mozgatója Kárpáti Kelemen főgimnáziumi tanár volt, aki már 1872-ben útnak indította a lakosság segítségével a néprajzi gyűjtőmunkát. 81 Az emlékek mentésében Tóth Sándor múzeumi szolga volt segítségére, akivel Vas megye szinte összes községét bejárták, és jelentős gyűjteményt hoztak létre. A régészeti egylet évi jelentéseket adott ki, s 1874-ben a pártoló tagok száma már 532 volt, két év múlva 707, 1879-ben Lipp Vilmost keszthelyi gimnáziumi igazgatóvá nevezték ki, utódja Rezsőfy György tanár lett, akinek működése alatt a kezdeti szép eredmények kissé visszaestek. A kultúra, a tudomány művelése mint felépítmény együtt haladt fokozatosan a város fejlődésével. Az újabb fellendülést Éhen Gyula polgármesterségének kora hozza meg, és a társadalmi szükségszerűség először veti fel annak a gondolatát, hogy Szombathelyen múzeum jöjjön létre. A Dunántúli Közművelődési Egylet által 1893-ban megindított mozgalom, hogy vidéki kultúrpalotákat hozzanak létre, összekapcsolódik Szombathelyen a múzeum elhelyezésének gondolatával. Képtárat és közkönyvtárat is szeretnének létesíteni. A kezdeményezést a megyei törvényhatóság vette a kezébe, és 1899. október 29-én soo tag jelenlétében megalakult a Vasvármegyei Kultúregyesület. A város tulajdonképpen már 1890-ben belépett a Dunántúli Közművelődési Egyletbe, 82 s annak fenntartásához évi 200 forinttal járult hozzá. 83 Ehhez csatlakozott az a körülmény, hogy a Dunántúli Közművelődési Egylet egyik tagja, az Országos Széchenyi Könyvtár igazgatója többször járt Szombathelyen, ós tárgyalásokat folytatott az egylet megalapításáról, mivel a meglévő régészeti egylet kereteit már szétfeszítette a sokirányú tevékenység. Az 1900. évi júniusi közgyűlésen Kárpáti Kelemen, az egyesület titkára már örömmel jelentette be, hogy az új egyesületnek 657 tagja van, s hogy a mozgalomhoz csatlakozott Miske Kálmán mint új régiségtár őr és Chernél István, a kiváló ornitológus. Létrejött a könyvtár is, az egykori kaszinó könyvtárának újjászervezésével. Az építendő közös kultúrpalota és múzeum létesítése azonban még mindig váratott magára. A tervek kivitelezését nehezítette, hogy Szombathelyen időszerűvé vált egy új színház építése is, amely a tervekkel nem volt összeegyeztethető. Sok vita folyt arról, hogy hol építsék fel a múzeumot és kultúrpalotát. Egy elképzelés szerint ezt a víztorony alatti parkban helyezték volna el. Végül is a város kívánsága érvényesült, amely a Deák park (Horváth Boldizsár kert) oldalában egy nagyobb teret engedett át 1904-ben erre a célra. 84 A határozat így szólt: A régiségek, a néprajzi gyűjtések, közkönyvtár, és képgyűjtemény céljait szolgáló múzeumot a város tulajdonát képező területen, a Széli Kálmán utca mellett fekvő Deák liget déli oldalán az egyesület felépíti. Ha a Vasvánnegyei Kultúregyesület feloszlik, akkor a múzeum ingyen a város tulajdonává lesz, melyet a város továbbra is kulturális célokra fog használni. 85 186
